Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-20 [156]

/VITA A VAK)3EEEDEZ-3I TORViÉTÍJAVASLAI FEIETT A MAHNÖKPO LI TI IC J TÍLRSASAGBAN. Folytatás 1,/ A tov abElakban az előadó Ismertette a törvényjavaslat szerkezetit, m.jd annak a v E'em_nyének adott kifejezést, hogy kifogás emelhető, mert a végrehajtást ket, sót több minisztérium hatáskörebe utalták; nem szabad ket minisztériumot párhuzamos munkával terhelni, mert ebből káros hutás j e ientkezhetik. Ez a rendelkezés sérti a mérnöki kar önérzetét is, hogy a tulnyomóres zben műszaki jellegű kérdésekben is Őket csak a véleményező szerv joga illetheti meg. Aggályosnak tartja az előadó, hogy a törvényjavaslat a ke re t-t örvények jellegén felül tul tág felhatalmazást ad a minisztériumnak. Szükségesnek tartaná, hogy megfelelő birol jogolta lomr°l történne gondoskodás, éspedig a közigazgatási biróság Illetékességének megállapítása rév én. Pej teget -sei során foglalkozott iZ előadó a Közmunka tanács h táskörének a főváros környékire való kiterjesztés onek kérdésevei, a telekfelosztásra vonatkozólag javasolta, hogy az egy-ket telekre valc osztás*, s^agy parcelláz ás ok között a rendelkezesek tekinteteben tegyenek különbséget. Ismertette az előadó, hogy a magánjogi kérdések szabályozásánál éppen uzok a rendelkezések találhatók fel, amelyek a polgári törvénykönyv tervezeteben máv ...mugyis benne vannak, viszont igen fontos ás rendezésre váró szomszed-jogi k.rd sek kim radtak* R. szletesen foglalkozott a középitkezések tervpályázati kérdésevei, megrajzolva annak határozott irányvonalát. Kívánatosnak tartaná a Betterment Intézményes bevezetését, majd örömmel üdvözölte a hites mérnöki int.ziri.rny megalkotását, helyesnek tartja, hogy a hites mérnököket pályázat utján a minisztérium nevezze ki. Befejezésül javasolta, hogy az epitesrendi áthágásoknál vezessek be a fokozatos felelősséget* Klemé te annak a nagy jelentós >gét

# hogy e» törvény jogalapot teremt az egységes építésügyi szabályzatok megalkotására. A mindvégig nagy f lgyelemmel hallgatott előadás után elsőnek dr. T á t r a y István műegyetemi m. tanár szólalt fel, aki beszédében megái. pi totta, hogy a törvényre sürgős szükség van, ke re t-t örvény kell, mert r ..s:: létkérdésekben a helyi viszonyokhoz, egyes városok, vagy vármegyék különleges igényeihez alkalmazkodó intézkedések szükségesek. \ törvény a magyar városok es községek fej lőd ese szempontjából korszakos jelentőségű, hangoztatta a felszólaló, uzért ann*;k megalkotását a legnagyobb crömme1 ke11 üdvözölni. Ezután M ü n n i o h Aladár középitesi tanácsos szólalt fel, ki szinten fontosnak tartotta k törvényjavaslat megalkotását. Méltányolja, hogy a törvényjavaslattal szemben élzonyos aggályok mutatkoznak, azonban határozottan kijelenti, hogy a javasl. tot mindenkeppen törvényerőre kell emelni, m«g akkor is, hu a mutatkozó aggodalmakat a parlamenti tárgyalás kapcsán nem oszlatnák el. A felszólaló részletesen ismertette a felmerült problémák jelentősegét, s többek köpött rámutatott, hogy a teljesen rendszertelen, vadparcellázások csak a lelketlen'. . spekulánsoknak hoztak busás hasznot, de tönkretették a kisembert, A továbbiakban a felszólaló megállapította, hogy s.^atoas az ország helyzete az rpit-sl szabályzatok kard es ében is: egyedül ?estvármegyében huszonegy fajta . pltesi szabályzat volt érvényben. A törvény életbeléptetése halaszthatatlan, nem esztétikai játszadozásokról, Vagy pedig mérnöki m unkául k~ lm k létesítve sorol van szc, hanem as állami és városi háztartásokat sulyosc.n érintő neh.z mi lilékről, amelyeket a mérnöki előrelátás «s tervszerüs ..-g hián áben elpazaroltak, aminek a jövőben a legsürgősebben gátat kell vetni. Ezért várja a mérnöktársadalom a törvényhozóktól, hogy ne akadályozzák meg a törvény életbeléptetését, ügyeljenek arra, hogy a törvénynek nemes intenciói minden erővel érvényre jussanak. /Folytatása következik./ I