Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-19 [156]

— ZU "MILLIOMOS HÁZMESTER" /l.folytatás./ nőnek, hogy abban az esetben, ha ilyen vallomást tesz, akkor száz pengőt és a hagyaték felét kapja. Nem vagyok bűnös, - kezdte védekezését az asszony. - Sehwigruha Károly az édesapám volt. Lipcseiné apám mellett élt, engem .azonban nem ismert, Apám halála után érdeklődtem a történtekről s Lipcseinétől me tudtam, hogy édesapámat kétszer gutaütés érte és halála előtt nagyon zavarosan Viselkedett. Nem aka rtam rábirni Lipcseinét, hogy hamis vallomást tegyen, de kértem

: mondja meg az igazat. Mindent magától mondott. Kértem; hogy menjen el az ügyvédemhez és ott mondjon el mindent, amit tud és Lipcseiné ezt meg is tette, A polgári per tárgyalása előtt felkeresett és egy zálogcédulát kinált eladásra, de nefa vettem meg. Másnap a biróság folyosóján már visszavonta azt a vallomást, amit az ügyvédem előtt tett. Özv. Lipcsei Albertné takarítónő tanúvallomásában elmondta,hogy Schwigruha Károly normális volt az utolsó percéig, majd igy folytatta vallomását: - Stenczingerné rá akart birnl, hogy mondjam azt: Schwigruha viziumokat és angyalokat látott, En vittem Sohwigruhát kórházba és ezért Stenczingerné és az édesanyja azt is'kérték, mondjam, hogy Schwigruha^non akart kórházba menni, hanem hozzájuk. Am.'kor éh kijelentettem, hogy félek hamis tallomást tenni, az édesanyja azt mondta, hogy tud olyan imádságot^ amivel a hamis esküt le lehet imádkozni.,. Hogy ez igy volt, arra leteszem az esküt, mert én görögkatolikus vagyok,,. Azt is mondta, hogy nekem adja az örökség felét, Halász Ferenc detektivfelügyelő tanúvallomásában elmondta, hogy Lipcsei Aioertné a törvényszék folyosóján elmondta a hamistanuzásra való rábírás történetét. Vallomást tettek mindazok, akik Lipcseinének a folyosón tett nyilatkozatát hallották, A bizonyító eljárás lefolytatása és a perbeszéd ek elhangzása után a törvényszék felmentette Molnár Stenczinger Károlynét a hainistanúsáéra való rábírás vétségének vádja alól. Az Ítélet indoklása szerint a ti 1 t ritönő ingadozó vallomására nem lehetett marasztaló Ítéletet hozni. Az 31 1 et ellen a királyi ügyész fellebbezett, /MOT/ P. STEIN EMIL NEVÉT HAMISÍTOTTA EGY KÉTSZÁZPENGŐS KÖTELEZVÉNYRE. Barta György villanyszerelősegéd a mult év őszén megjelent a Frühgott és társa villanyfelszerelési vállalat üzletében, ahol kétszáz pengő értékű árut akart vásárolni, A cég azonban nem volt hajlandó a villanyszerelősegédnek hitelezni, biztosítékot kért. Barta György ekkor azt mondotta,hogy Stein Emil, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezérigazgatójának dolgozott, a vezérigazgató többszáz pengővel tartozik néki. Az üzletben kijelentették h ogy abban az esetben, há Stein Emil elismeri ezt a tartozást és Barta a követelését engedményezi

? akkor kiadják az árut, Barta Györgynek a cégnél átadtak egy ilyen engedményezési iratot, mely et a szerelő aláirt és kérték, hogy az okiratot Írassa alá a vezérigazgatóval, A szerelő a cég egyik alkalmazottjának kíséretében elment a Kereskedelmi Bankba, ahol az egyik folyosón eltűnt, majd visszajött és azt mondta a cég alkalmazóttjának,ho

ry a vezérigazgató már alá is irta az engedményezési okiratot, Az irat a Kereskedelmi Bank cégjegyzóses boritékában volt, A vállalat kiadta a kétszáz pengő'értékű árut s hetekkel később megtudta, hogy az engedményezési okirat hamis, Barta György elismerte, hogy Stein Emil aláírását ő hamisította az okiratra s a cég feljelentést tett ellene, A királyi "ügy észs ég okiratham.Lsitás és csalás miatt emelt vádat Barta György ellen, akinek ügyét ma tárgyalta a büntetőtörvény szék Schadl Ernő dr, tanácselnök vezetésével, A vElanyszerelősegéd beismerte bünöőségét, hangoztatta, hogy vak'édesatyját és beteg^ anyját kell eltartania, nem volt pénze s nyomorában, kétségbeesett helyzeteben követte el a visszaélést, A törvényszék az enyhitő körülmén;, ek figyelembevételével okirathamisitás és csalás vétségéért egyhónapi fogh.' zra Ítélte Barta Györgyöt, aki megnyugodott az Ítéletben, A királyi ügyész f ellebbezett, /MOT/ P, ~ "