Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2
1937-01-28 [156]
ZU GRÓP NYÁRINÉ VALUTAJGYE.../l. folytatás./ védők szólaltak fel. A törvényszék Ítéletében bűnösnek mondta ki gondatlan be nem jelentéssel elkövetett vétségben ugy Nyári Gusztávnét, mint Gajda Rózsit s ezért Nyárinét 2oo pengő, Gajda Rózsit pedig 5o pengő pénzbüntetésre itélte. - A száz schillinggel kapcsolatos vád alól felmentette Nyárinét a biróság - hangzott az itélet - mert ugy találta, hogy az osztrák pénzt Nyáriné társaságpénzként kapta, azonban keveselte és efeletti bosszúságában dobta oda a pincérhez. A vád képviselője az Ítéletben megnyugodott, Nyáriné azonban sokáig tanácskozott ügyvédjével, hogy tudomásul vegye-e a pénzbüntetést. - Értse meg ügyvéd ur, nincs pénzem! Nem fizetem meg. Inkább leülöm! - mondotta temperamentumosán, elfoj.tott hangon Buza Barna dr.-nalc, - Akkor le fogja ülni - szólt közbe Horváth Géza dr, - Általában, ahogy megfigyeltem, nem veszi komolyan az egész ügyet, Figyelmezteter, ez nem tréfa, megfelelő komolysággal kell kezelni az ilyen kérdéseketl Nyáriné gondolkozott egy ideig, majd bejelentette, hogy tudomásul veszi az Ítéletet, amelyben Gajda Rózsi is megnyugodott és igy az mindkettőjük részére jogerőre emelkedett, /MOT/ Sy, RÁGALMAZÁSI BOR A ROKKÁNTEG YLET ELLEN IRT CIKKEK MIATT. Még 1935 őszén az Uj Barázdában két közlanény jelent meg "A munkás rokka--', egylet vezetőségének bűnös gazdálkodása cimmel. A cikkekben éles támadást intéztek a rokkantegylet, illetve annak igazgatója, Bárdos Ferenc ellen f A közlemények szerint súlyosan kifogásolható a vezetőség működése, az egyletben hűtlen kezelés és sikkasztás is előfordult. A rokkantegylet, illetve Bárdos Ferenc sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége cimén sajtópert inditott B i r ó Zsigmond nyugalmazott detektfcfelügyelö és Véradi Jenő magántisztviselő ellen, akiknek ügyében a büntetőtörvényszék Méhes-tantec-i. már több izben tartott tárgyalást. Biró Zsigmond tagadta, hogy ő irta u cikket, Váradi Jenő vállalta a sajtójogi felelősséget, minthogy azonban a törvényszék nem látta tisztázottnak a szerzőség kérdését, előbb errevo • natkozoan rendelt el bizonyítást. Ennek sorén egyes tanuk azt vallották^ hogy Várad! Jenő háromszáz pengőt kért az egylettől s kijelentette, hogy • hajlandó nyilatkozatot közzétenni. Számos tanú kihallgatása után a törvén; szék a tárgyalást elnapolta és ujabb főtárgyalást tűzött ki. Ezen a tárgyaláson Biró Zsigmond nem jelent meg, betegséggel mentette ki magát. Mecker György dr., a f őmagánváSU 0 jogi képviselője kérte, hogr orvosszakértővel vizsgáltassa meg a törvényszék Biró Zsigmondot. Az orvosszakértő megállapította, hogy Biró Zsigmond nem beteg s a törvényszék elrendelte a volt detektivfelügyelő letart ü ztatását, A mai tárgyalásra fogházőr kíséretében jelent meg B iró Zsigmond., A törvényszék előtt több vallomás hangzott el arról, hogy az Inkriminált cikk szerzője Biró Zsigmond. Wölfing Sándor nyomdai korrektor is vallom'^" tett, elmondta, hogy Biró felkereste őt és rá akarta venni: adja ki néki a cikkek kéziratát ós egy olyan nyilatkozatot akart vele aláiratni, mely szerint a korrektor nem látta ot soha, nem ismeri s a közleménynek nem Biró Zsigmond a szerzője, ezt az ajánlatot azonban ő visszautasitotta. A tanuk kihallgatása után a törvényszék a Váradi Jenő által előterjesztett bizonyitási indítványt azért utasitotta el, mert a közérdek megóvásának aélzatát nem látta fennforogni, Bir° Zsigmond indítványát pedig azért vetette el, mert a volt detektivfelügyelő azzal védekezett, hogy nem ő a szerzője a cikkeknek. A végzés kihirdetése után a törvényszék a főtárg. • lást péntekre halasztotta, elrendelte azonban Biró Zsigmond további fogvatartását azzal az indokolással, hogy korábban már több tárgyalásról í, zolatlanul távolmaradt, igy a legközelebbi £őtárgyaláslg való fogvatart'sa indokolt. /MOT/ P.