Magyar Országos Tudósító, 1937. január/2

1937-01-18 [156]

L'J'TAY ERNŐ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ BESZÁMOLÓ BESZÉDE. Biharnagybajom, január 17. Létay Ernő országgyűlési képviselő vasárnap, kerületének székhelyen Biharnagybajomban beszámoló beszédet mondott. A bih. ma gy­ötörni kultúrház nagyterme zsúfolás ig megte lt érdeklődő közönséggel, mely nagy figyelemmel as gyakori tetszésnyilvánítás között ha 'Ugatta a képviselő fejtegetéseit* A gyülost Varga Imre párté Lnök nyitotta meg. L_:tay Ernő k-t órahosszat tartó/nagyhatású bestédben is­mertette az ország kül- és belpolitikai, Vai.mint g.zdasági kérdéseit c s a közeljövő törvényhozási terveit. Beszélt a ga zdaadoss ágok rendezé­séről, a hitbizományi jog reformj ár ól,az állami birtokpolitikai tevé­kenységről, a közegészségügyi és szociális alkotásokról, az ipar es lereskedelem .'.rdekében kifej tett kormánymüködésrol, a földhöz juttatót­tak problémáiról, » kormány pénzügyi eá gazdasági törekvéseiről,s me­zőgazdasági termelés színvonalának emeléséről, a termelési produktu­mok értékesítéséről, külkereskedelmi tevékenységünkből, az adóról,, a fiatalság elhelyezkedésének problémáiról, a munkanélküliség leküzdésére irányuló tevékenységről, a mezőgazdasági munkásság életszínvonalénak & társadalmi biztosításának kérdwséről. A külpolitikai helyzetet vázolva, hangsúlyozta, hogy van­nak jogos nemzeti törekvéseink, amelyeket fel nem adhatunk sem valósá­gos, sem kepzejeti, sem tünékeny gazdasági előnyök ellenében, de ezek megoldását ses^a.fegyverekre, hanem a jog, az igazdáh; és a velünk szem­benállók jolfelfogott érdeKeire való figyelemmel, szintén a józan és be­k .s megértésre óhajtjuk bizni. Nélkülözhetetlen feladatunk, hogy ele­tünkhöz és jövőnkhöz méltó nemzeti tekintélyünket más nemzetekkel egyen­lő jogainkat biztosítsuk --s gondoskodjunk arról, hogy állami biztonsá­gunk más államok ellenszenvének, v^gy indulaténak kísérleti eszközévé ne válhassak. Át vagyunk hatva a b^ke őszinte vágyától és nyitott ajtó­kat döngetnek azok a tanácsok, amelyek számunkra békés magatartást java­solnak. De a bakes magatartás ürügye alatt nem lehet tőlünk követelni sem u-st, hogy a rajtunk esett példátlan történelmi s relém oekes jóvá­tételére ne törekedjünk, sem azt, hogy idegen uralom kénye-kedvének ki­sr olgáltatott védtelen magyar testvéreink vérlázító panaszaira vissz­hangot ne adjunk és ezáltal saját fajunk ; .-s oltalom nélkül maradt el­gyöngült testv.reink árulói legyünk. , ^i^.4 n A mai háborús feszültségű helyzet v izs gáhas4 f megállapi­totta, hogy korszakunk történelmi tragikuma, hogy a földrajzilag es gazdaságilag egymásra utalt kisebb nemzetek inkább hódolnak erdekeiktől távolabb fekvő hatalmasságoknak, semmii&ib azokkal a nemzetekkel igyekez­r ének b'-k.;s együtt-lest teremteni, amelyek állami biztonságuknak ás fej?.- .síiknek term-szetes t i lehetnének, Amig azonban ez a felis­mer s minden oldalon úrrá nem válik, nekünk kényszerűen a'»ka inaskodnunk kel?, az adott helyzethez és őrt állanúnk ame 1 lett,hogy nemzeti erjssóge­i nk kockázatmentesen, cso "bi t.tlanul megmaradjanak. A belpolitikai helyzetről szólva fejtegette, hogy belső politikai .létünk Gömbös Gyula megbetegedése -is tragikus halála óta , bizonyos átalakuláson ment keresztül.Ezt az átalakulást nemcsak a mi­nisztere Inök személyében beállott v áltozás i idézte elő, hanem olyan je­lenségek is,amelyeket letagadni szemfényvesztőé lenne, /folyt,köv./

Next

/
Thumbnails
Contents