Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1
1937-01-09 [155]
/Ravasz László a magyar protestáns irodalom lényegéről, feladatairól, Makkal Sándor "Nézők és Látók" sorsáról és különbségéről. Folytatás 2,/ - A tudomány ezt mondja - igy szólt Makkal Sándor -S mementó morl és hasztalan ismerem a választ, hogy a tudomány a halál elleni küzdelem megszervezője is, a civilizáció és a kultúra gyönyörűségeit adja: az ember menekülése ez mógi3 a zörgető ellenség, a halál elől* A tudomány azt tartja, hogy neki igénye van a teljes hitedre, mert tárgyilagos és ugyanakkor, amikor ilyen büsáke hivatást vall a tudomány, nagyon szomorú véleménye van az emberiségről* A jogilag meg nem szervezett világon mindenki a másiknak farkasa, a technikának eszközeit kell adnia az ember kezébe, hogy megállhasson a való világgal szemben és igy tovább. - Ostobaság volna tagadni, hogy a tudomány meglátott roppant igazságokat is, - s az emberiség minden vezére mindig a tudományra hivatkozott, amikor a maga igazát ránkparancsolni akarta. De a tudomány rendszerint csak megsokszorozta a halál, a pusztítás lehetőségelte Vájjon osak látszat-e tehát a kutató értelem előtt, s egyáltalában elégséges-e az értelem ereje ahhoz, hogy számunkra felfedezze: miért, ml céllal élünk. A'halál karjaiból szabadulni akaró ember azt sikoltja: ez nekem nem elég. Az emberiség legnagyobb része csak néz, de nem lát. Abból a tudományból, amely kizárólag és egyedül az emberi okoskodásra épit ? csak zsákutcába visz az "ut. - Krisztus halálra-sértette a humánumot, hogy az nem a dolgok igazi valóságát tárja fel, halálos sértést kiált el, amikor a világ szemébe vágja, hogy nem objektív és vakok küzdelménél nem egy ab az amiért tépik, marcangolják egymást a nemzetek, s maga az ember túlértékeli, sőt istenné teszi azokat a dolgokat, amelyek teljesen megsemmisülnek Krisztus látásának értelmében... - De van Isten kegyelméből Kr is ztusnak e gy másik Ítélete ls: az, hogy akik nem látnak, lássanak. "Bántásomra vagy, mert nem gondolsz az én Atyám dolgaira", tehát van isteni i téléit, isteni mérték, Krisztus a lét objektivitásának tündöklő mértéke, Őelőtte minimumra süllyed le, ami az embernek maximum. Protestáns mivoltunkban észre keli vennünk, hogy a világ fejebubjáig tele van tévedésekkel, Ítélet ez világpolitikusoknak, ukik azt hiszik, hogy látnak, de személyükben sokszor csak vak ve zet vi lágtalant. - Miért tajtékzik a bolsevizmus a keresztyénség ellen? Mert tudja, hogy Krisztus a világ szeme, ha ezt kiszúrja, ő egyeduralkodóként vezetheti tovább a vak világot. Krisztus látásával látjuk, hogy a világ nem lehet fő gondunk, csak alapfeltétele annak, hogy emberek lehessünk* ezt hiába mondjuk azoknak, akik megelégszenek a maguk látásával és ezzel viszik mészárszékre az emberiséget, - A protestáns Irodalmi Társaságnak az a feladata - Így /) végezte Makkal Sándor -, hogy szeralélje-lássa meg az ember dolgait ugy, U ahogy Krisztus látta, nyissa meg a szomjas emberi lelkek előtt a krisz} tusi horizont távlatát, "írdd meg, amiket láttál" - nem lehetne ennél I különb jeligéje ennek a társaságnak és bármely élőszóval, vagy nyombatásban elhlrdetett jelentkezésének.,* /MOT/F
