Magyar Országos Tudósító, 1937. január/1

1937-01-05 [155]

--- A KIRÁLYI KÚRIA ÉVNYITÓ TELJES ÜLÉSE. A magyar királyi kúria kedden délelőtt tartotta"meg 1937 évi évnyitó teljes'ülését, a legfelsőbb biróság másodelnökének, tanácselnökeinek-'bírálnak, a kir. koronaügyészség tagjainak igen nagyszámú részvételével, Oszvald István dr, titkos tanácsos t a magyar királyi kúria elnöke nagyszabású beszédet mondott, amelyben kegyeletes szavakkal emlékezett meg Prigyes királyi herceg tábornagy elhuaytár&l és kijelentette, hogy amikor az elhunyt kir, herceg önfeláldozó fővezéri működésiért a magyar nemzet a hála koszorúját teszi le a ravatalra, a kegyeletnek ebben a nyilvánításában a magyar királyi kúria is meleg együttérzéssel vesz részt, A továbbiak során a megnyitóbeszéd behatóan ismertette az 1936 évben hozott igazságügyi vonatkozású törvényeket s ezek közül kiemelte a családi hitbizoményről és a hitbizományi kisbirtokról, valamint a telepítésről és az egyéb földbirtokpo* litikai intézkedésekről saóló törvényeket, Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy az előzetesen folytatott földbirtofcrendezésnek általában ismert eredménye óvatosságra int abban az irányban, hogy a földblrtokpolitika valamelyik ujabb intézkedése ne növelje a még be nem fejezett előző földbirtokrendezés bonyodalmait és ne veszélyeztesse Magyarország általános közgazdasági érdekeit. Az ország nagy birtokainak feldarabolása igen kényes kérdés és csak nagy megfontolás után lehet azt rendezni, mert ettől függ egyrészt közellétásunk, másrészt kivitelünk sikere, A kisbirtokok, sőt a középbirtokok sem nyújtanak kellő biztonságot a közellátásra, még kevésbé a külföldi kivitelre. Magyarország pedig, mint agrárorszég csak ugy képes a rendes gazdasági élethez szükséges és osak külföldön vehető anyagot beszerezni, ha viszont agrértfcrményékben kellő mennyiséget és minőséget tud külföldre irányítani. Ezeknek figyelembevételével a törvény előkészítésénél észrevételei oda irányultak, hogy a hitbizományok rendezése ne mobilizáljon szükség nélkül további nagy területeket a föld értékének romlására és az agrártermelés hátrányára. A törvény végleges szerkezetében ebben a mértékben korlátolja a hitbizományi ingatlanok terjedelmét^ amily mértékben az földbirtokpolitikai szempontból szükségesnek"mutatkozik. Az átmeneti intézkedéseknek kell majd lehetővé tenniök azt, hogy az átalakulás lassú ütemben olyképp történjók,.hogy a földbirtokpolitika a felszabaduló ingatlanokat közgazdaságunk erdekében a legcélszerűbben használhassa fel és illeszthesse a termelés rendszerébe, 1 Az elnök ezután áttért beszédében a tárgyalás alatt álló igazságügyi reformokra. Ezek között foglalkozott a polgári és büntető peres eljárás módosítására irányuló tervezetekkel. Közölte, hogy az ezekre vonatkozó észrevételeit a kúria szaktanácsainak meghallgatása után az igazságügyminiszter'elé terjesztette, A tervezetek azonban még további tárgyalást igényelnek^ azok eredményének kialakulását meg kell várni. Igyekezeté arra irányul, hogy a reformok az igazságszolgáltatás szinvonalat hátrányosan ne érintsék. Különösen kiemelte az elnök az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslatot, amelyet az országgyűlés képviselőháza már letárgyalt s amely a közeljövőben a felsőház elé kerül. Rámutatott arra, hogy a magyar ügyvéd ugy közjogi szervezeteinkben, mint társadalmi életünkben előkelő szerepet töltött be és nagy tekintélynek örvendett. Kiváló szerepe és elismert tekintélye nemcsak tudásán, hanetíi a közéletben kifejtett önzetlen munkáján felül különösen azon alapult, hogy erős nemzeti érzése minden cselekedetében megnyilvánult és hogy anyagilag is abban a helyzetben volt, amely őt függetlenné, de egyszersmind befolyásossá is tette,'A szociális' változások, nemkülönoen a gazdasági helyzet azonban nem jelentéktelen részében oda juttatta az ügyvédi kart, hogy társadalmi előkelősége a közélet nem csekély kárára súlyban mindinkább veszített és az ügyvédi pályára miif. nagyobb mértékben a megélhetésért való küzdelem hatolt be. A magyar ügyvéd' szerepe azoíiban a magyar közéletben nemcsak a kenyérkereső pályát jelenti , hanem annál sokkal többet! Ezt a nagy erkölcsi értéket a múltból át kell menteni. Az ügyvédi rendtartásról készült törvényjavaslat elsősorban azt tűzi ki feladatául, hogy a magyar ügyvédi karnak magyar nemzeti jelentőségét, a történelmi múltból származott ezt a nagy erkölcsi tőkét megmentse. Az állami és társadalmi rend szilárdsága elsősorban az állam jogrendszerétől, ebben pedig az igazság érvényesülése a megfelelő birói és közigazgatási 'szervezet működése mellett a hivatása magaslatán álló, jellemében BZJ*. lárd, lelkiismeretes ügyvédi kar közreműködésétől függ. Az ügyvédi kar helyzetének javítását az ügyvédség számának korlátozása hatékonyan csak /Polyt.köv./ Ky.