Magyar Országos Tudósító, 1936. december/2
1936-12-16 [154]
. EGYHÁZI HÍREK _ A legmess zebbmenöleg óvakodom a felekezetek közötti b a« késséget kialezett gravamlnális problémákkal zavarni, de viszont becsületbeli ügynek tartom őszintén feltárni azt, ami fáj és igyekezni azon, hogy kölcsönös megértéssel és kímélettel hárittassanak el mindazok az akadályok, amelyek a felekezetek kö:ötti békesség megzavarására alkalmasak, A más-fele keze tbellekkel szemben sem elfogult, sem elvakult nem vagyok. A magaméhoz tu Iáiig való törhetetlen hűséggel ragaszkodom, de nem ideálom a türelmetlen hányavetis„gave 1 tüntető kálvinista, - amint nem ideálom a vallásával nem törődő, közömbös as elfásult kálvinista sem, A vallás n-gy erkölcsi erők forrása, ehhez a foaráshoz el kell vezetni Tiszántúl ősi kálvinista magyarságát. Fel kell ráznunk, önmagára kell ébresztenünk ezt a népet, hogy a közömböss.g kábult szédületéből magáraeszmeive, szivében Ősei hitével, ajkán a zsoltárok zengő énekovel virras issza ezt a mostani szomorú éjszakát és biző reménységgel várja virrad ás éb a z e l.követke ^ena ő bolő ogabb j övŐnek. - Ebbe az ébresztő munkába ne künk,' lelkipásztoroknak kell elaőrenden beleadnunk sáfárságunk elevenítő lelkét. Ezö'rt kívánok fokoo'. t súlyt helyezni arra, hogy a helyesen és céltudatosan 1 eze tett belmisszió lelekmento tüzel mindenütt feilooogj -nak és az epedő lelkek várakozó-^ ágy akozó szomjúsága sehol meg ne oltassék. Ragadjuk meg ezeket a lelkeket -s töltsük meg isteni tartalommal, mert ha mi meg nem ragadjuk őket, elragadja tőlünk a világ és be leszed lti a szélsőséges napi- és pártpolitika útvesztőibe, - l'h magam k hangsúlyozta itt az uj püspök - nem Vagyok politilo i exponens. Nem a politizáló pap, hanem az imádkozó pap az eszményképem. Politik.-i .meggyőződésem nekem is van, ezt nem s zagyén lem, nem is takargatom, de vele élre-kiállani és dicsekedni nem szokásom, A magam meggyőződéséhez hü vagyok, a másat megbecsülöm illő tisztelettel. Gondosan kivánok vigyázni arra, hogy pártpolitikai ellentetek egyházi életünk rendjét soha meg ne zavarják. A továboiákban arról beszélt Makláry Károly püspök, hogy a tiszántúli református egyházkerü le tne k gyors megoldást sürgető súlyos problémája; az egyházi és különösen az iskolaf entart ási közterhek súlya alatt már-már összeroskadó gyülekezetek megmentése. Az iskolákat, mondotta, ..melyek az egyház testének szerves alkotórészei »a a magyar nemzeti kultúra nagyaz áz^ve8 órbásty ál, ka-tségte Lenül meg kell tartani a lehetőség végső határéig, - de a fentartás terhein könnyíteni, ezeket a terheket e iv is e lhe tokká tenni nemzeti kul óurf eladat is. Nincs kitsage ^zlránt, hogy a kormány, amely a református egyház iránti jóindulaténak idáig is s7.ámos bizonyságát adta, meg fogja találni a megfelelő tehermentes ités módját. Az egyházi közterheket gondos ;S előrelátó takarékosság elve alapj án fokozatosan csökkenteni igye ke znek. - Féltő gonddal és tisztelő szeretettel kivánok őrködni úgymond mag - legdrágább kincsünknek, asi Kollé. iumunkn k szellemi s anyagi ügyvitele felett; ebből a kultúrintézményből nőtt ki a magyar nemzeti művelőd s egyik leggyönyörűbb hajtása, a Tisza István Tudományegyetem. Kollégiumunk 1938-ban ér el alapítása n«g„ századik évforduló j ához, s a nagy jubileum maradandó alkotásokkal leendő megörökítése iránt az előkészületek máris folynak. Eszményül vallom a kollégiumi oktatás keretiben a lelkészképző- és református tanárkép ,ő intézetek fokozatos teljes kiépítését* Nagy gondoskodásom tárgyát képezi, hogy az állást..lan segéd le lkas sek elhelyezkedéshez jussanak, Szánako.zassal és segiteni akarással tekintek a nyugdíj, s lelkipásztorokra, leik szökve gyekre és árvákra, a testvéri jóviszonyt a köteles tisztelet teljességével ápolom egyházunk -.s Debrecen ..•A várost; között, így végezte első püspöki prédikációját Makláry Károly5 [/ - Most pedig első lépésem egy sirhoz vezet el, benne imára kulcsolt kezekkel porlik csendesen az an nagy tanítómesterem, gyarló életem bölcs as jóságos vezetője, irányitója, sírját most körüllengi a 3e 1kem,.. Innen indul tovább a sáfár, odaáll az élre, felemeli a vezéri zászlót, ajkán elcsattan a kiáltás: Utánam! Immánuel! Velünk az Ur! ... ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /Fo ly t at as a köve fcke z 1 k•/ U ^» K. szoketó '