Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-05 [153]

Németh Imre országgyűlési képviselő előadása SzegedenA szegedi egyetemi ifjúsági egyesületek, a Turul. Emericana, MEPHOSZ, SZEFHE, DEPHE együttes rendezésében tartotta meg Németh Imre országgyűlési képviselő nagy érdeklődéssel várt előadását a szegedi MEPHOSZ helyiségében. Az előadótermet zsúfolásig megtöltötte az egyetemi tanárokból és egyetemi hallgatókból álló^közönség* N é m e t h Imre előadása elején utalt egyik legutóbbi szegedi előadására, amelyben a faji gőgről beszélt ós azt szembeállította a nemzetiségi öntudattal, azt mondván, hogy a faji gőg nyers és brutális álláspontja veszedelem a magyarság számára, amelynek e veszedelemmel szemben a nemzetiségi öntudat civi11zatórikus jellegű álláspontját kell s zembeszögezni. Ennek az előadásának visszhangjaként a zsidó ortodoxia hivatalos lapja oktatta ki, sőt Ignotus az^ugynevezett "baloldali" radikális inte 1 lektuálizmus vezérharcosa azzal vádolta meg, hogy a bolsevizmus és pángermani zmus mellé harmadik világveszedelemnek csak azért soaozta a zsidó ortodox! át^ hogy a zsidók ellen hivatott indulatot az igazság és aktualitás rendszerébe illeszthesse. Ugyanakkor - mondotta bevezetőjeben az előadó - az ezzel az oldallal szöges ellentétben álló úgynevezett jobboldali emberek, ugyanezért az előadásért rosszaié fejcsóválással mondották, hogy miért bántja nagy barátunkat, a derék germánokat, hisz ezzel a zsidók malmára hajtja a vizet. - Soha nem vezetett - mondotta Németh Imre - az Ignotus által emii tett "indulati" niotivum sem a zsidókérdés, sem a germán kérdés megítélésében és véleményemet a nagy magyar sors problémákról sohasem aszerint formáltam, hogy az divatos-e vagy sem, általános tetszést kelt-e vagy ellenérzést. Mindig az volt a legfőbb vágyam és törekvésem, hogy szerény szolgáltja legyek annak a helyes ós jó magyar tájékozódásnak, lely azt mondja, hogy a nemzet egész közvéleményének, «?3 főleg értelmiségének erkölcsi újjászületésére és szellemiekben való sokkal alaposabb 'elkészülésére van szükség. - Ez a mai, szinte azt moddhatnám forró téma, éppen aktualitása miatt, ugyancsak a legtárgyilagosabb, a leghüvösebb és legnyugodtabb kezelést igényli és én meg akarom kísérelni, hogy ezt a kérdést is, a számunkra egyedül lehetséges szempontból, az egyetemes magyar érdeknek objektív magasságából vizsgáljam meg és teljes érdektelenséggel aziránt, hogy tetszést vagy nemtetszést vált-e ki majd az amit mondok egyik vagy másik oldalon, megpróbálom ezt az aktuális kérdést a többi magyar probléma rendjébe sorozni, arra a helyre, ame.y ezt megilleti. - A következő kérdésekre kivánok választ adni. Mik az antiszemitizmus jelenségének okozei, ml ad aktuális tápot az ifjúság körében tapasztalható antiszemita mozgalmaknak, milyen az összefüggés az általános gazdasági helyzet, a magyar gazdasági struktúra és a zsidókérdés között. Mi a zsidókérdés vonatkozása a többi magyar sorsproblémához, mik a zsid, kérdés megoldásának módjai, milyen legyen a magyar intellektuális fiatalság magatartása a zsidókérdéssel szembeni? Az első kérdésre válaszolva az előadó hivatkozott egy nemrég megjelent könyvre, egy zsidó származású tudósnak, dr. Fejér Lajosnak Zsidóság cimü mövere ás ebből a könyvből vett idézetekkel magyarázta, hogy az objektivitásra törekvő, tehát az exluziv faji gőg álláspontjából kimozdult ós a talmudi ortodoxiát megtagadó zsidók is elegendő indokolást tudnak találni az antiszemitizmusban. A második kérdés, hogy ezen általános indokoláson kivül mi ad aktuális tápot az ifjúság körében tapasztalható antis zemi tl zmusra, erre az előadó a következőket mondotta: - Elsősorban a gazdasági helyzet, másodsorban az a propaganda, amely a zsidókérdés más országokban való megoldásának példáira hivatkozik. A gazdasági helyzet nyomasztó, az ifjúság a maga természetes életvágyától hajtva keresi, de mindig nehezebben találja a maga elhelyezkedését a nemzeti társadalom termelő rendjében. Az állami organizáció befogadóképessége • -már-már betelt, az egyéb közületek teherbíró-képessége ls már a maximá/ 118 megrakottság súlya alatt nyög. Szinte természetes, hogy az ifjúság \* tekintete a gazdasági élet területe felé fordul és ott azt látja, hogy rSezt a területet legalább 70-80 százalék erejéig a zsidóság tartja meg[szállva és magától értetődően a maga uralmi szektorán /Folyt,köv ./