Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1
1936-12-03 [153]
EGYHÁZI HÍREK KAPl BÉLA PÜSPÖK ELŐADÁSA LUTHER MÁRTOK NEMZETNEVELŐ HATÁSÁRÓL MAGYARORSZÁGON, Az Országos Bethlen Gábor Szövetség egyházvédelmi és egyházépitő szakosztálya "A reformáció hatása a nemzeti élet megújhodására' gyűjtőcímmel ma, csütörtökön este előadássorozatot kezdett, a fasori református egyházközség uj nagytermében, szépszámú közönség előtt c Megjelent Ravasz László dr. református püspök, titkos tanácsos és T a s n a d i Nagy juidrás dr. államtitkár, egyházmegyei gondnok is. Az egyházvédclmi szakosztály elnöke 1 Szabó Imre budapesti református'esperes mondott megnyitót, üdvözölte az est előadóját, K a p i Béla dr» dunántúli evangélikus püspököt, aki ezután előadásába _ ' kezdett, ezen a cimen: "Luther Márton nemzet neve lő hatása Magyarországon"-, Kifejtette Kapi Béla, hogy magyar földön már 1520, körül elterjedtek Luther iratai, a reformátor munkáit uton-utfélen olvasták. Helytelen azt gondolni, hogy a reformációt megelőzőleg nem részesült volna a nép az •"-ge áldásaiban, de a reformációi igehirdetésben moralizálás helyett a lélek üdvösségének kérdése, s egyúttal a szociális ós kulturális megújhodás uj szinci foglaltak tért. Luther gondolatvilága kétségkívül átalakit°lag hatott az állami, nemzeti, művelődési ós valláserkölcsi életrc c Az öncélú, s csupán a rendet megtestesítő állameszme után Hithör a lelkiismereti szabadságon, vallásszabadságon, a jogok egyetemes érvényű kiterjesztésén felépülő állam nagy gondolatát proklamálta; ennek utja magyar vonatkozásban a bécsi és linzi békekötések demokratikus szellőmétől kezdve, megtalálhat 0 és nyomon követhető az 1848-as szabadságharcig, A nemzet ugy jelenik meg Luther reformációjában, mint az isteni teremtés következménye, őszerinte nem véletlenül születik a nemzet, hanem Isten akaratából, s Istennek tartozik számadással a nemzet azért, amit tesz, s azért, amit elmulaszt. Nem az uralkodó kezébe adott fegyver a nemzet, hanem önmagát tekintve: cél, Istennel kapcsolatban pedig eszköz. A nemzeti lélek sz ó lal meg olykor fellobbanó nemzeti bünbánatban, ez a megismerés vezet oda, hogy a nemzet minden tagja felelős az összességért, de felelős az állam is, uraikor Magyarországon egyes uralkod°k a nemzet ellenére akartak kormányozni - vetette fel a kérdést Kapi püspök -, ilyen sötét időkben vájjon mit jelentett a reformáció elve az egész nemzet számára, a nemzeti ellenállásban? Bizonyára nem kevesebbet, mint az ország megtartását,mindannyiunk boldogulására, A reformáció előfutárja lett a politikai jogkiterjesztósnek is, s nem véletlen, hogy a szabadsághősök jelentékeny része protestánsok soraiból került ki. Hosszasan fejtegette Kapi püspök előadása további részébon, milyen újításokat hozott a reformáció a népnevelés terén, a magyar egyéniség kiformálásában, az életre-nevclésbcn, A magam soproni^iskolája - úgymond -, jól emlékszem rá, nemcsak önállóságra, felelősségre nevelt, de a "diák-t örvény szék" keményebben Ítélte meg az eléje kerülő diák-vádlottakat, mint bármely biróság. Felsorolja a magyar tudomány reformáció-korából való, XVI. századbeli roppant gazdag névsorát, s megállapitj , hogy pl. az első időkben, amikor már harminc nyomda volt az országban, ebből huszonkilenc protestáns volt, -beszél a magyar kulturhősokról, úttörőkről, el egészen a XVIII. századbeli első magyar ujságiróig, Ráth Mátyás győri evangélikus prédikátorig,, Luther csak eszköze volt a Ló leknek - igy végezte szavait Kapi püspök -, s az igazság szerszámává avatta az embert, lássunk ebben örök küldetést, Kapi püspöknek előadásáért Szabó Imre espores mondott köszönetet: a mai magyar közéletben a magyar reformátusoknak legalábbis annyira kell hallgatni Lutherre, mint ahogy K álvin hallgatott E u therre, - mondotta Szabó Imre református esperes. /MOT/P
