Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-03 [153]

/NÉMETH IMRE ORSZÁGGYÜL3Í3I KÉPVISELŐ tfU&X>i&\ SZEGEDEN. Folytatás 1

C/ Amilyen vigasztalan jo lenség az - mondotta a t ov ábbiakban Németh Imre hogy átlagérteImiségünk polgárságunk nagy zömében még mindig elképesztően tájékozatlan például a nemzetiségi kérdésben, épp olyan vigasztald, hogy az értelmiségi elitnek már igen jelentékeny serege alakult ki, mely a legégetőbb magyar sorskérdéseket tárgy/alja, kutatja, s értekezésekben, tanulmányokban, átfogó történelmi stúdiumokban tárja elénk a magyar mult történelmi hagyományait. Egy uj történetire generáció végzi ezt, s egy fi..;tal szociográfus nemzedék valós ágos szenvedéllyel kutatja a magyar társadalmi struktúra minden részletét. A magyar tudományosságn-k szinte cg^sz apparátusa állította oda magát a magyar élet lehetős egek kivizsgálására, a magyar sors törvényeinek feltárésára és megvilágítására. Van tehát a magyar - nemzeti közösségnek egy nagy alaprétege, ..mely a nemzeti élet uj és bátor lendületéhez szükséges erkölcs i energiákat, a szívós és elszánt életakarás fűtőanyagát Őrzi és van egy szellemiség! elit-réteg, amely a motor mágnesének s zeropét j átsz.a őzzel a hatalmas fűtőanyag-matériával szemben és a begyújtás szellemi szikráit küldi feléje. De a két réteg között van az a harmadik, amelynek a közvetítés szerepét kellene vállalnia, - de ez egyelőre még inkább Szigetelést jelent. Az első kérdésre tehát a válasz nem teljesen kielégítő,' de nem is teljesen vigasztalan és kívánatosan ha torozottá vált kialakulása attól függ, hogy a magyar középértelmiség rétegében végbemenő nemzedékváltás meghozza-e a várt v áltozást és a magyar középértelmiség uj generációja bo tudja-e tölteni igazi hivatás áti kapcsolatot toj etoni a nemzeti magatartást meghatározd két nagy tényező között, a népl sajátosságokat ösztön! tisztaságban őrző nagy erkölcsi re'servoire, s a tudati elemeket elvi makulátlan s ágban termelő szellemiség! elit között. A második kérdésre, hogy mik volnának azok a konkrét f-:.-ládátok, amelyeket a magyar kösépértclmiségnek a magyar tájékozódás ardekében el kellene végezni,- erre az előadó a megoldást az erkölcsiségben való megújulásban és a szellemi érdeklődés felfokozásában látja. Mit értsünk - mondotta - az erkölcsiségben való megújhodás fogalma alatt? Mindenekelőtt a magyar közösség sorsáért való egyéni felelősség nagyobb és érezhetőbb kultuszát. A magyar közép-értelmiség minden egyes tagjának, állandóan és elevenen éreznie kell, hogy nem az ő rétege a nemzet., hanem csupán a nemzet öntudatának köteles hordozója; a "nobile officium' nagyS zorü és nemes magyar hagyományát legalább szimbolikusan ápolnia kell.. Ennek a rétegnek állandóan a tudatos, áldozathozás kegyelmi állapotában l.lene élnie és erőt, inspirációt ehhez a tudatos áldozáshoz attól a széles u

s nagy néprétegtől kell kérnie, amely az öntudatlan áldozathozás . .indonnapl verejtékes kálváriáját járja. E szemléletben és felfogásban megnyilvánult; erkölcsi átalakulás, ha a magyar kö z ép-ér te Imi s égben általános lesz, akkor meglesz az az általános erkölcsi atmoszféra, amely a közös magyar sors helyes megítéléséhez és irány it ás ához szükséges általános szellemi felkészülés erőfeszítéséhez is megadja a lehetőséget. Németh Imre ezután azt fejtette ki, hogy mindez az ált Iánps szellemi érdeklődés és erőfeszítésre való készség nem képzelhető el a közös magyar sorsért vaU- közös felelősség érzésének általános megerősödése nélkül. Ismertette annak a szellemi elitnek bámulatos munkáját, mely lázas igyekezettel és valóban a történelmi szükségszerűség parancsának sarkantyúja alatt próbálja megteremteni, öss ze hordani és használható formába önteni azt az ismeretanyagot, ami az egyetemes nemzeti tájékozódás értelmi szükséglete. Példákkal illusztrálta, hogy a magyar értoImiség zöme milyen messze van még a saját népe legelemibb problémáinak tüzetes ismeretétől, felvetve a kérdést, hogy ki és hogyan ismeri és igaz valójában ismeri-e a tanyák, a puszták magyar népének életét, a magyar falu igazi képét, az olsüDycdt falut, a magyar munkás kérd ést, vagy csupán a magyar jelent,- azt a tájékozódási alaphelyzetet, amelyben * élünk. /Folytatása következik./