Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-14 [153]

/ A Szent István Akadémia ünnepi ülése 4 Folytatás íi/ Ezt követően Balanyl György tanár, a Szent István A kademía osztálytitkára tartotta meg ünnepi előadását: Budavár visszafoglalása" ciraméi. Áldozatos szavakban emlékezett meg XI, Ince pápa hervadhatatlan érdemeiről, beható részletességgel ismertette az 1686. évet megelőző időszak politikai történetét s fejtegetései konklúziójaként arra a megállapításra jutott, hogy Budavárának visszafoglalása méltóan illeszkedik be a nagy tettektől duzzadó ezeréves magyar történelembe, "örök bizonyságául annak, hogy a magyar nemzet eredeti hivatásához^ soha hűtlenné nem vált/' Páter Bangha Béla S.J. előadását Páter Jánosi jézusa társasági atya olvasta fel, minthogy Bangha Páter - a hercegprímás bejelentése szerint - időközben megbetegedett. Az előadás cime ez volt: XI.Ince pápa müve és a jelenkor". Az előadás érdekes párhuzamot vont a XVII. századbeli es a jelenkori általános politikai helyzet között. Európa - igy szólt Bangha Páter fejtegetése - ezidószerint éppen olyan veszedelemben forog, mint Budavárának visszafoglalása idején; ma is a keleti barbarizmus fenyegeti, akárcsak akkoriban. Akkor is Spanyolország felől szinten megtámadta az európai civilizációt a Kelet pogánysága, akárcsak jelenleg is az ibériai félszigeten szintén meg akarja vetni lábát a bolsevizmus anarchiája. Akkor is akadt európai hatalom, akárcsak ma, amely a keleti veszedelmet támogatta. A főveszedelem azonban most. Is, akkoriban is az európai tömegek nemtörődömségében rejlett. A veszélyt a XVII. században éppúgy, mint ma, egyedül a pápa érzi. Ma is akadnak európai államok, amelyek nemcsak a diplomáciai j óv iszonyt tartják fenn a keleti vésszel, hanem még szövetséget is kötnek vele - a saját megrontásukra! A menekülést ma sem hozhatja meg más, mint a világot átfogó katholikus eszme, amély egyedül tud megbirkózni az anarchi zmussal. Az 1958. évi eucharisztikus kongresszus alkalmát is fel kell majd használnunk az antikris ztian izmus mindent elsöpörni akaró áradatával szemben, /hosszas éljenzés./ Végül Kenéz Béla dr. ny. miniszter, egyetemi tanár mondott •'magasszinvonalu emlékbészédet a Szent István Sórsulat első elnöke: néhai Apponyi Albert gróf fölött. Az illusztris előadó markáns szavakkal jellemezte Apponyi államférfiul ós emberi egyéniségét, majd kritikai tag ismertette politikai pályafutásának állomásait. Rámutatott, hogy Apponyi mindenkor csak eszköznek tekintette a politikai párt-kereteket a nagy nemzeti célok elérésére, teljesen hiányzott belőle az elfogult, makacs pártember minden jellemvonása, Apponyi az egész nemzet eszményeinek volt hordozója. A forradalom pontot tett belpolitikai szerepe után, innen kezdve a nemzet egyeteme benne látta hivatott vezérét, a Trianon ellen meginduló nemzeti kereszteshadj áratban. Közvetlen ered** monyt etekintetben nem érhetett ugyan el, de mindenesetre sikerült elvetnie a csiráját annak a ma már általánossá vált felfogásnak, hogy a magyar igazság diadalra jutását az egész civilizált világ érdeke követeli. Apponyi azt követelte Trianonban, Genfben és mindenütt, ahol csak megfordult, amit Mussolini legutóbbi milánói beszédében igy fogalmazott meg: "A Népszövetségnek vagy meg kell változnia, vagy meg kell szűnnie l" Apponyi Albert lelkében a nemzet lelke elt, benne teljesedett ki a magyar nemzet minden vágya és jól jellemezte az az előkelő külföldi államférfiú, aki halálakor ezeket mondotta róla:"llyen egyéniséget csak ezer esztendő: hagyományai termelhetnek ki!" Apponyi Albert gróf emléket - fejezte be nagyhatású előadását Kenéz Béla dr. - az egész magyar nép mindörökké a szivében fogja megőrizni l A hallgatóközönség az emlékbeszédet hosszas tapssal jutalmazta, majd a Szent István Akadémia diszülése az elnöklő Seredi Jusztinián hercegprímás ielkesitő zárószavaival, a kora délutáni érákban befp i p. v/M n h t . Aíf) TAcV