Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-14 [153]

/ A Szent István Akadémia ünnepi ülése 4 Folytatás íi/ Ezt követően Balanyl György tanár, a Szent István A kade­mía osztálytitkára tartotta meg ünnepi előadását: Budavár visszafoglalá­sa" ciraméi. Áldozatos szavakban emlékezett meg XI, Ince pápa hervadhatat­lan érdemeiről, beható részletességgel ismertette az 1686. évet megelőző időszak politikai történetét s fejtegetései konklúziójaként arra a megál­lapításra jutott, hogy Budavárának visszafoglalása méltóan illeszkedik be a nagy tettektől duzzadó ezeréves magyar történelembe, "örök bizonysá­gául annak, hogy a magyar nemzet eredeti hivatásához^ soha hűtlenné nem vált/' Páter Bangha Béla S.J. előadását Páter Jánosi jézusa társasági atya olvasta fel, minthogy Bangha Páter - a hercegprímás be­jelentése szerint - időközben megbetegedett. Az előadás cime ez volt: XI.Ince pápa müve és a jelenkor". Az előadás érdekes párhuzamot vont a XVII. századbeli es a jelenkori általános politikai helyzet között. Európa - igy szólt Bangha Páter fejtegetése - ezidószerint éppen olyan veszedelemben forog, mint Budavárának visszafoglalása idején; ma is a keleti barbarizmus fenyegeti, akárcsak akkoriban. Akkor is Spanyolország felől szinten megtámadta az európai civilizációt a Kelet pogánysága, akárcsak jelenleg is az ibériai félszigeten szintén meg akarja vetni lá­bát a bolsevizmus anarchiája. Akkor is akadt európai hatalom, akárcsak ma, amely a keleti veszedelmet támogatta. A főveszedelem azonban most. Is, akkoriban is az európai tömegek nemtörődömségében rejlett. A veszélyt a XVII. században éppúgy, mint ma, egyedül a pápa érzi. Ma is akadnak eu­rópai államok, amelyek nemcsak a diplomáciai j óv iszonyt tartják fenn a keleti vésszel, hanem még szövetséget is kötnek vele - a saját megron­tásukra! A menekülést ma sem hozhatja meg más, mint a világot átfogó katholikus eszme, amély egyedül tud megbirkózni az anarchi zmussal. Az 1958. évi eucharisztikus kongresszus alkalmát is fel kell majd használ­nunk az antikris ztian izmus mindent elsöpörni akaró áradatával szemben, /hosszas éljenzés./ Végül Kenéz Béla dr. ny. miniszter, egyetemi tanár mondott •'magasszinvonalu emlékbészédet a Szent István Sórsulat első el­nöke: néhai Apponyi Albert gróf fölött. Az illusztris előadó markáns szavakkal jellemezte Apponyi államférfiul ós emberi egyéniségét, majd kri­tikai tag ismertette politikai pályafutásának állomásait. Rámutatott, hogy Apponyi mindenkor csak eszköznek tekintette a politikai párt-kere­teket a nagy nemzeti célok elérésére, teljesen hiányzott belőle az el­fogult, makacs pártember minden jellemvonása, Apponyi az egész nemzet eszményeinek volt hordozója. A forradalom pontot tett belpolitikai sze­repe után, innen kezdve a nemzet egyeteme benne látta hivatott vezérét, a Trianon ellen meginduló nemzeti kereszteshadj áratban. Közvetlen ered** monyt etekintetben nem érhetett ugyan el, de mindenesetre sikerült el­vetnie a csiráját annak a ma már általánossá vált felfogásnak, hogy a magyar igazság diadalra jutását az egész civilizált világ érdeke követe­li. Apponyi azt követelte Trianonban, Genfben és mindenütt, ahol csak megfordult, amit Mussolini legutóbbi milánói beszédében igy fogalmazott meg: "A Népszövetségnek vagy meg kell változnia, vagy meg kell szűnnie l" Apponyi Albert lelkében a nemzet lelke elt, benne teljesedett ki a ma­gyar nemzet minden vágya és jól jellemezte az az előkelő külföldi állam­férfiú, aki halálakor ezeket mondotta róla:"llyen egyéniséget csak ezer esztendő: hagyományai termelhetnek ki!" Apponyi Albert gróf emléket - fejezte be nagyhatású előadását Kenéz Béla dr. - az egész magyar nép mindörökké a szivében fogja megőrizni l A hallgatóközönség az emlékbeszédet hosszas tapssal ju­talmazta, majd a Szent István Akadémia diszülése az elnöklő Seredi Jusz­tinián hercegprímás ielkesitő zárószavaival, a kora délutáni érákban be­fp i p. v/M n h t . Aíf) TAcV

Next

/
Thumbnails
Contents