Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-12 [153]

A MAGYAR AGRARUJ3ÁGIR6K ES IRóK ORSZÁGOS EGYESÜLETE,-' ISÜDAY BARNAEMLÉKÜNNEPE. A Magyar Agráruj ságirók s írók Országos Egyesülete szombftton d-lben, az OMGE disztermőben &a elhunyt nagy magyar agrár újságíró, Buday Barna emlékezetére ünnepi ülést tartott, amelyen mezőgazdasági társadalmunk számos reprezentánsa jelent meg* Buday Barna özvegyén és hozzátartozóin kívül resztvettek az ülésen: Darányi Gyula miniszterelnök képviseletében Tomcsányi Gyula miniszteri tanácsos, az OAGE részéről gróf Somssich László, kutschenbacher Emil, Rothmeyer Imre, Konkoly-Thege Sándor, továbbá a megjelentek között voltak: Törs Tibor, Hertelendy Miklós es Törley Bálint országgyűlési képviselők, Bern át István, Mayer Károly ny a államtitkár, Szomjas Gusztáv, Ihrig Károly, Máthé Imre, Józ3a Bele, báró Korányi Sándor, Ormándy János, Schandl József, a Falu Szövetség képviseleteben Teölgyes István, a Hangya megbízásából Rohrer Aladár és Dömötör István ós meg sokan mások. Nagyszámban vettek reszt az emlékülésen az egyesület tagjai is. Az ülésen Baross Endre országgyűlési képviselő elnökölt,, aki megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy az emlékünnep első nyilvános megnyilatkozása a Magyar ágrárujságlrók es írók Országos Egyesület-nek, amely igyekszik a jövő lrőgenerációj át serkenteni az agr ár kérdések" meg-felelő kimunkálására, majd hangoztatta, hogy u z ara n?/— toll, melyet Buday Barna őrzött, a magyar újságírásnak és agrár tol iforgatásnak nemcsak érdemrendje, de világítótornya is* A továbbiakban az elnök annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy nézete szerint a magyar föld s népének k

:

;rd~sei túlnőnek a materiális problémán. Ama* gy.cr agrárizmus hitte válik, mert hiszen nem egyszerű mezőgazdasági politika ez, mely szárazon egyedül a földdel foglalkozik, mint anyaggal, s mint termelési tényezővel. A mezőgazdasági politika agrárizmussá akkor magasul, amikor a föld melle odaves- i az embert 13^ aki e földön és e földből él* Ember és anyag együttes kérdésié, tehát a magyar agrárizmus * Az egyesület programmját vázolva, az elaok közölte, hogy igyekeznek majd megkeresni a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetet abból a célból, hogy egy nemzetközi agráriró kongresszust rendezhessenek Budapesten* Á tetszéssel fogadott elnöki megnyitó után V a n t s ó Gyula dr«ga; dasági főtanácsos, alelnök mondott emíekbeszédet Buday Barnáról, az Íróról* Megállapította az előadó, hogy Buday Barna volt az, aki polgárjogot' szerzett a publicisztikában az a gr ár gondol utna k, az ö hervadhatatlan erdeme, hogy megteremtette az agrár Magyar ors z ág számára az agrárpublicisztikát. Buday prózát irt, de ez a próza telitve a földből fogant szabolcsi kisnemesnek legszebb, a megázott májusi magyar föld illatát lehelő, izzóan nemes lírájával. Soha senki nem tudta ugy megénekelni a magyar rögöt prczal bukolikákban, mint Buday Barna,önmagát leginkább abban az emlékbeszéó.eben jellemezte, amelyet néhány év előtt Károlyi Sándor grófról tartott, megállapítva,hogy a nagy magyar agrárvezer esztétikusan cselekedte a jet. Jót tenni, jó ügyet szolgálni ás es t mtikusan cselekedni, ez volt az a norma, amelyet Buday soha szem elől nem tévesztett. Mindig a realitások terén mozog, mert Ö a földszagú, verejtékesen küzdő magyar élet ihletett költője. Az emlékbeszéd után Mayer Emil főtitkár közölte, hogy az egyesület Buday Barna emlekenek méltó megörökítésére es szellemének ébrentartása céljából emlekserleget alapit, esztendőnként egyszer emléklapomat rendez, s elhatározta az egyesület, hogy Buday Barna-,..lapitványt létesít abból a célból, hogy minden e sztendőben megjutalmazzon egy olyan agrárujságlrót, vagy agrárirot, aki megelőző esztendőben a legkiemelkedőbb és legeredményesebb agrárpublicisztikai tevékenységet fejtett ki. A jutalom ünnepélyes formák között a Buday 3arna-emleklakomán kerül kiosztásra. Az ünnepi ülésen megjelent előkelő közönség nagy lelkesed sse.l vette tudomásul a bejelentést, majd az ülés Ba r o s s Endre r> A a r. -ATI A 1 v n 1 .Ávh vr-.iyfí