Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-11 [153]

/A mezőgazdaság adózási sérelmeinek orvoslását sürgeti. Fólytatás A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után H u t ­s c h e n b h c h e r Emil dr.terjesztette elő határozati javaslatban a mezőgazdaság kivánsjgait az adózás terén fennálló sérelmekkel kapcso­latban. Hangoztatta, hogy a mezőgazdaságnak a teherviselés terén a töb­bi foglalkozási ágakénál kedvezőbb helyzetéről beszélni nem lehet, s ennek a szembetűnően igaztalan beállításnak a megcáfolására' összeállí­tást készített, amely egyrészt a Varga-, atolcsy-féle munkára, másrészt a hivatalos 1954,évi adóstatisztikára támaszkodva azt mutatja ki,hogy a mezőgazdaság adóterhe az egyik számítás szerint megközelíti a 30$-ot-, tehát jóval felette áll Fellner adatainak, az 1934,évi hivatalos adó­statisztika alapján pedig a mezőgazdaságot terhelő összes egyenes adók hat holdankint kereken tizenegy pengőt, vagyis minden egyes kataszteri aranykoronára 1,14 pengőt tesznek ki, I'ásszóval ez azt jelenti,hogy a mezőgazdaság egész kataszteri tiszta jövedelmét az egyenes adóteher emészti fel. A közvetett adók Fellner megállapítása szerint is ugyan­akkora összeggel terhelik a mezőgazdaságot, mint az ogyenesadók. Ha már most ezt is figyelembe vesszük, akkor az adó alá eső terület minden holdját 20 pengő körüli adóterhek sújtják, Ez 0 "^ V / K Ö5 / szeg, amely a mező­gazdaságnak mint tiszta jövedelem is, alig áll rendelkezésére c - Felvetődik a kérdés, - mondta továbbá Hutschenbacher Emil, - hogy gyökeres adóreform volna-e kívánatos, vagy pedig a'készülő adókódexei kapcsolatban sürgessük-e kívánságaink megvalósítását* Két­ségtelen, hogy a mai adórend szel* annyira aránytalan, igazságtalan, rend­szertelen és bonyolult^ hogy az adóreformra feltétlenül szükség van, do jol tudjuk, hogy az ádóreforur . _ ~ . . kidolgozása éveket vehet igénybe.' Az OMGE tehát egyelőre az adókódex összeállításá­val aapcsolatban juttatja el illetékes helyre kívánságait abban a re­ményben, hogy azok igy hamarabb megvalósulhatnak. A helyzet ugyanis oda­mutat,, hogy a mezőgazdaság termelési költségeinek csökkentésejeigyis elsősorban a közterhek apasztása nélkül nem lehet helyreállítani a mező­gazdaság jövedelmezőségét, Hutschenbacher Emil dr.ezután részletesen megindokolta határozati javaslatát,'Kifejtette a földadóra vonatkozóan az elemi ká­rokkal kapcsolatos földadó-elengedés szabályai módosításának szükséges­ségét, követelte a házadó mérséklését a gazdák által lakott épületekre vonatkozólag, a jövedelemadó kötelezettség alsó határának felemelését, a mezőgazdasági jövedelem becslésének igazságosabb alapokra való helye­zését és a mezőgazdasági számtartás alapján történt bevallások fokozot­tabb figyelembe vételét. Utalt a haszonbérlők jövedelemadó alapjának helyes megállapítási módjára és a jövedelemadó mentes létminimum fel­emelésének szükségességére. Sérelmesnek minősítette a gazdálkodás ren­des keretébe illő üzemágaknak, igy a gazdasági hizlalásnak és tehené­szeteknek raellékhaszonvételek cimén történő külön megadóztatását, Ál­lás tfoglalt az ötszázezer pengőn felüli mezőgazdasági'vagyon jövedelem­adó alapjának két ezrelékben történt minimálása ellen, Az előadó ezután a jogorvoslati eljárás tekintetében felmerült gazdakivánságokat ismer­teti, szükségesnek tartja a mezőgazdasági ingatlanok értékelésére vo­natkozó, évről-évre megjelenő rendelkezései: olyirányu módosítását,hogy az egyes helyeken tulmagas kataszteri tiszta jövedelem folytán a tény­leges földáraknál jóval magasabb adóalapot ne jelenthessen,, Törlendőnek tartja a gazdasági alkalmazottak külön kereseti adóját, sürgeti az ármen­tesitő járulékoknak csökkentését és az adóvégrehajtási eljárások kímé­letesebbé tételét. Foglalkozik végül a helyhatosági adók, továbbá az egyházi- és iskolaadó szabályozásának kérdésével, amelyek sokszor az állami adók összegét meghaladva, rendkívül súlyos terhet jelentenek' és amelyeknek az állami adókhoz való arányosítását tartja szükségesnek, A határozati javaslathoz hozzászólt Djó szeghy Ottó báró, . az Országos mezőgazdasági Kamara főtitkára,aki a mezőgazdasági érdekelt­ségek egységes fellépésének fontosságát hangoztatta,Éber Ernő, Kégl János Szigethy Pál, í> rack László,Glaser Géza és Beliczey Géza "felszólalása után

Next

/
Thumbnails
Contents