Magyar Országos Tudósító, 1936. december/1

1936-12-07 [153]

HÉTFŐN UJBőL ÖSSZEÜLT AZ EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS ZSINAT ÉS AZ EGYHÁZI TCRV:'NYKEZf'SRőL SZÓLÓ TÖRVJTIYJ..V .Sfi ATOT VETTE TÁRGYALÁS ALA, A két héttel ezelőtt félbemaradt Evangélikus Országos Zsinat hétfőn este ujb

ü

l összeült, Radváns z k y Albert báró dr. világi elnök as G e d u 1 y Henrik dr. püspök-elnök vezetésevei. Geduly püspök imája után Radváns zky_ báró jelentette, hogy a VII, törvénycikk tárgyalása következik, "Az egyházi törvénykezésről" • VT ad ár Gábor dr. kúriai tanácselnök, az ig^zs ágügyminisztérium törvényelőkészítő os ztály ának főnöke hosszabb előadni beszédben ismertette a törvénycikk keretei között érvényesülő -lapelveket. A törvényjavaslat - úgymond VI ad ár Gábor - S se lény i Aladár egyetemes világi főjegyző kitűnő munkáján épül fel és megújított, sokszázados gondolat a javaslatban az egyháztagok fegyelmezése, A technika, a közgazdaság, a racionalizmus túlzásai - igy folytatta - megfeledkeztek a kultúráról, az erkölcsről, a vallási szempontok rendki"üli fontosságáról. Mindezek érvényesítése felé szerény kezdet e* törvén,,jav a s lat, de remélhetőleg el fogja érni célját, As állomban kívánatos a kormányzat és az igazságszolgáltatás szétválasztása, viszont nincs a kérdésnek különösebb jelentősege as egyháznál, hlszen as egyházi bíráskodás nem egyéni érdekek, Ír nem az egyház érdeke inek védelmére való. Ujitás a törvényjavaslatban a legmagasabb egyházi tisztviselők fegyelmi ügyeiben dönteni hivatott "külön fegyelmi biróság" és as a szakasz, amely a tisztviselők büntetésből való áthelyezésiről intézkednék, A református es evangélikus egyházak között felmerülhető vitás kérdések eldöntésére is uj szervet állítanának, az erre von-tkozó munkálat azonban előbb bizottsági tárgyalás alá kerül, majd a református egyházhoz teszik át a javaslatot. Felhivta még a figyelmet Vladár kúriai tanácselnök, előadó a "lelkészi becsületszék" problémájára, s azt az aggodalmát hangoztatja, hogy ez rendi érdekek képviseletéhez vezetne. A tetszéssel fog^-doct előadói beszed után az általános vitában elsőnek S z e lény 1 Aladár dr. budapesti ügy v cd, egyetemes vil. főjegyző, kormányfőtanácsos szólalt fel: reméli, hogy a törvényjavaslat elfogadásával az egyházi igazságszolgáltatás egyszerűbb, céltudatosabb és kevésbbé költséges lesz. Zsedenyi Béla dr, miskolci jogakadémiai tanár, egyházker, főjegyzőnek aggályai vannak az egyhástagok fegyelmezésével szemben, azután kifejtette, hogy a közigazgatás és törvénykezés szigorúbb szétválasztását szeretné látni, jogegységi tekintetben is továbbfejlesztésre Van Szükség, Berzsenyi Jenő dr, ny . járásblro, egyházmegyei felügyelő általánosságban ugyancsak elfogadta a törvény javas latot, csupán részletkérdéseknél tér el álláspontja. Be n c z u r Vilmos dr. szarváéi ügyvad, egyházmegyei ügyész a lelkészek munkájának szigorúbb elbírálását sürgette, Szeberényi Lajos Zsigmond dr. felsőházi tag, esperes az alsófoku: egyházközségi bíráskodás as a lelkészi becsületszók ellen szólt. R a f f a y Sándor dr. püspök a legteljesebb elismeréssel nyilatkozik a javaslatról és csodálkozásának ad kifejezést, hogy az egyházközségi •.-Írás kod ás bárki számára ellenszenves lehet, A gyülekezetek rendjének notórius megzavar°it fegyelmezni, megfékezni kell. A lelkészi becsületszókét -z országos lelkészegyesület évek ota sürgeti, maguk a lelkészek óhajtják ezt, nem külön biróság, hanem belső fegyelmezési te s tü le t a la kj ában • R á s ő Lajos dr. budapesti ügyvád, egyetemes-egyházi főügyész, kormány főtanácsos ugyancsak az egyházközségi bíráskodásról beA szélt és polemizált a vita egyes szónokaival. P o 1 n e r Ödön dr. ny. Ű szegedi egyetemi tanár nem látja szükségesnek az egyháztagok fegyelmezés'ével foglalkozni. M o h á c s y Lajos dr. lelkész után T u r c c z y «/' Zoltán győri lelkész, az egyházközségi biráskod ás és a lelkészi becsületszék mellett foglalt állást.