Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2
1936-11-19 [152]
E G YH A Z I HÍREK /A Dun^mollóki Református Egyházkerület közgyűlése, Folytatás 1 ? / - Félre kell tennünk - igy szólt most Teleki József gróf főigonclnok-elnök - minden felekezeti féltékenységet, ha valaha, ugy most életk-rdés, hogy a felekezeti béke meg ne zavartassák. Amikor - •• ' a felekezeti béke mellett emelek szót, fel akarom hivni a figyelmet egy szomorú tünetre: ott, ahol hivatali állások ÓS tisztségek betöltés érői van szó, igen sokan nem azt nézik, hogy vájjon rátermett-e a pályázó az illető állásra, de azt, hogy melyik felekesethez tartozik. Aki igy gondolkodik, - z elsősorban nem jó hazafi, de másodsorban nem tesz szolgálatot a felekezeti békének sem«r - Ami az államhoz való viszonyunkat illeti, az inkább kedvezőnek mondható* Igaz ugyan, hogy a különböző cimek alatt egyházunknak juttatott államsegély korántsem &ri el azt a mértéket, amelyre törvényes jagunk v n, de ennek oka nevetem szerint jórészt nem a készség hiánya, hanem az ország saayaru pénzügyi helyzete. Nem törődve azzal, hogy ismétlésbe bocsátkozom: mégis kérnem kell a kormányt, hogy az államsegélyt a különoöso cimek alatt legalábbis annyira emelje fel, mint amennyi az régebben ^olt. És különösen emelje fel a lelkészi kongruát minél előbb, mert ne felejtse el a kormán;, hogy anyaszentegyhásunk nemcsak egyházi, de egyúttal áll..mi és nemzeti célokat is szolgál. Nagy súlyt kell helyezni a beírniESZÍói tevékenységre, az ifjúságnak nemcsuk oktatására, de nevelésére, <xz ifjúsági egyesületek működ isanek támogatására, a szegények és elesettek gondozására és legmesszebbmenő istápolására, ^zok pedig, akik bár* mely ve setőállásra hivattak el, minden ténykedésükben jó példával járjanak elől, hogy Isten dicsőségére teljesítendő szolgálatukban a gondjaikra bízott,.kt ugy vezessék, hogy azok a tiszta erkölcs alapjáról soha le nem terve, megtegyék kötelességüket Istennel és hazával szemben. Teleki Jóssef grof fogondnok aljén .éssel, t..pssal fogadott megnyitója után Ravasz László Püspök ~v i jelentése került sorra, amelyet a püspök maga olvasott fel. Klasszikus szavakkal vett bucsut a magyar közélet nagy halottai tél . G ömbös Gyu 1 áró 1 szólva ezt mondta Ravasz László: MlHöl nagyobb^néretü egyéniség valaki, annál nehezebb közvetlenül halála után helyes képet alkotni róla. Közelállók még nem tudhatják, hogy mi válik az ilyen emberből történelmi eredménnyé, vagy történelmi tanulsággá. De azt minden magyar ember kos vet lenül érzi és vallja, hogy Gömbö s Gyula nem zeAé ]c JáA : i'. legj ob b, leghűbb m ag yar.1 a volt, tisztás zivü, tiszt a kezű ember, küldetésében vallásosán hivő. N.gy csalódások elől lépett át az élet csúcsáréi a nagyszertt h.lál fekete ormára, s messzire ellátszó, szimbolikus alakja ugy tűnt el a földi lakók könnyfátyolos tekintete elől, mint egy nagyszerű látomás, amely vig-.sst.lt és biztatott azzal, hogy - látszott,.. - Nem gondoltuk volna - folytatta Ravasz László püspök hogy az 1936-ik esztendő megfoszt Balta sár Dez ső tiszántúli püspöktől, az Egyetemes Konvent és az Országos Záinat leikissi elnökétől. 1913. január óta alkotmányszerűen is lelkészi tjezére volt a magyar református egyháznak. Gondviselésszerűnek valljuk, hogy a XX. század elején a magyar református lelkészek az ő egyéniségének Íratás ára egy táborrá nőtték, s essél a magyar református egyház lelki egysége egy nagy lépéesel előreChaladt. Azt a nagy történelmi erőt, amelyet magyar református egyháznak neveztek, ő akarta időszerűvé, s ezáltal poli ti k -1 t étyr e z őv é tenni; ebben az Időszerűségben rejlett küzdelm e es tragikuma , mert vagy előbb járt, vagy elkésett a pillanattól. Kern azJrt,'~mintha benne lett volna a hiba, hanem" azért,mert magának az egyháznak olyan különös az alkata, hogy mind ig időszerű -as M..,HÍS
