Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-17 [152]

/Preszly Elemér főispáni beiktatása. Folytatás 8,/ - De nemcsak a múltba kellett visszagondolni ma délelőtt, ott a vármegyeháza termében, mert az elhangzott beszédekben, különösen Preszly ö nagyméltóság a fó'ispáni székfoglaló beszédében kifejezésre jutott a jövőről való gondoskodás, a szociális kérdéseknek előtérbehelyezése, amely a nép széles rétegeit kivánja felkarolni. - Az állami életnokr vezetése ma Európaszerte a legnagyobb felelősséggel járó feladatok egyike» Egy nemzet jobb jövő felé csak akkor mehet, ha mélyen gyökerezve a múltnak nemes tradícióiban és átmentve ezekből mindazt, ami jó, ebbe a keretbe szerencsésen tudja beleilleszteni az uj, szükséges és modern gondolatok közül azokat, amelyek hivatottak és alkalmasak'arra, hogy a nemzet egyetemének jólétét és jobb jövőjét elősegitsók.A mai főispáni installációban is ennek a két gondolatnak: a mult tiszteletének és a jövő szükséges uj céljainak szolgálatában álló eszközök összegyeztetését látom, s mivel kipróbált, kiváló J emberi éo közéleti tulajdonságokban egyaránt kitűnő főispán áll a várraegye élére, biztos vagyo?c benne, hogy ezt a két gondolatot érvényesíteni fogja; abban a vármegyében, amely az ország vezetőmegyéje és amelynek példaadó megyének kell lennie. Ennek a gondolatbak a jegyében üritem pohamamat Preszly Elemér barátom egészségére. A nagy tapssal fogadott beszéd után F a b i n y i Tihamér pénzügyminiszter emelkedett szólásra, aki többek között a következőket mondotta: - Ugy érzem, hogy a történelemnek szomorú és rögös utján uj korszakba jutottunk, elsősorban a pénzügyek és a gazdasági kérdések terén. Azok a javuló jelenségek, amelyek egy év vagy másfél év óta észlelhetők, határozott tendenciát mutatnak és ez a sok akadkozás, baj és nehézség mellett isjKatározott emelkedés irányában nyilatkozik meg. Ez mutatkozik a közületi háztartások bevételi oldalának emelkedésében is. Ebből azt látjuk, megvan a lehetfslőfeg arra, hogy józanul használva fel az emelkedési jelenségek eredményét, kikeresve azokat a oélokat, amelyeket elsősorban kell dotálnunk, kellő józanság mellett határozott javuló irányban vezethetjük a nemzetet. Ez a jelenség azonban magában rejti azt a veszélyt is, hogy azt hisszük, mivel a sokáig betegen fekvő beteg napfényes időben már felkelhet, a beteget teljes egészségesnek hisszük és olyan terheket kivánunk a vállaira rakni, amelyek alatt ez a lábbadozó beteg össze fog roskadni. Ezért rendkivüli józanságot kell tanusitani és ebben a varmegyében is, amely a maga egészéében tulajdonképpen az országnak egy szintézise, hiszen magában foglalja az agrárlakosság különböző rétegeit, a kisipari és kiskereskedő népet, a nehéz viszonyokkal küzküdő, szabad pályán működő intelligenciát, nagyszámú hivatalnokot, és körülöleli az ország szivét, a fővárost, azt a józan politikát kell folytatni, amit felnagyitva az egész országban követni kell. Ennek a vármegyének éreznie kell az autonómia szükségességét, de azt is, hogy a negativ közjogi irányból pozitiv gazdasági irányba kell fordulni. Arra nincs szükség, hogy ma minden nap megvédelmezzük negative a vármegye autonómiáját, s ha mégis ugy érezné valaki, legszentebb meggyőződésem szerint ki kell jelentenem, hogy ez a valóságban tévedés, mert mindnyájan nagyoh jól tudjuk, hogy a nemzet közkincse az, amit a vármegye nekünk átmentett és a vármegyék táborában van az egész Magyarország. Ellenben ugy látom, hogy még talán nincsen kellőképpen átitatva a vármegyei közigazgatás és közvélemény a pozitiv irányú gazdasági működés szükségességének tudatával. Vagy ha ez már meg is volna, ennek tudatát még fokozottabban ki kell fejleszteni, mert csak igy léphetünk az annyira áhitott javulás útjára, - A követendő utat talán ebben a mondásban foglalhatnám össze: amore, more, ore, re efficientur amicitfee. Az, ami kell hogy összetartson minket és amiben példátadónak kell lennie az ország első vármegyéjének, az a szeretet, a meg nem alkuv° szeretet a közügyek j iránt és a szeretet egymás iránt. Kezdjünk újra hinni egymás jószándéy kában, egymás tisztességében és higyjünk egymás odaadó tisztességes Sjjfc munkájában; a lényeg: a haza és a közérdek mindenek felett. /Folyt. kö\