Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-27 [152]

/A főváros közgyűlése. Foly tatás, 3,/ A közgyűlés ezután hozzájárult a Budafoki-uti gyűjtőcsatorna, úgyszintén a kertészetnek szükséges póthitel engedélyezéséhez, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa székházának székesfővárosi ingatlannal való elcseréléséhez és végül a Hársfa-utcai teleknek a kincstár részére való eladásához. A kórházi-alap felszámolásánál Lévai Sándor szóvátette a kórházi ápolási dijak kíméletlen behajtási módszerét, amelyre vonatkozólag B ó d y László tanácsnok Ígéretet tett, hogy ezeket a Jövőben a legnagyobb jóindulattal fogják kezelni, A közgyűlés a tanácsnok felszólalása után a polgármester javaslatát egyhangúlag elfogadta,Dr.F e 1k a y Ferenc tanácsnok előterjesztése alapján a közgyűlés jóváhagyta a Bandi József-féle, a Freyberger Eiksánné szül.^eisser Irén dr.és Zsadányi Ferenc-jutalomdij-alapitvány kezelésére való előterjesztést. A különféle fővárosi intézményeknek szüksé ges póthitel engedélyezés ével kapcsolatban Steinherz Simon szóvátette, ho^j annak idején, amikor a fővárosi házimühelyeket feloszlatták, mindenfelől^ Ígéretet kaptak a munkások, hogy a kisiparnál elheIjezésre fognak találni. Ez mindezideig nem történt meg, s azért intézkedéseket sürget, hogy a munkanélkülivé vált munkásokat juttassák munkához, S z e n d y Károly polgármester rögtön válaszolt,hangsúlyozta, hogy igy incidaliter nem tud érdemleges nyilatkozatot tenni, hanem az üggyel már a legközelebbi jövőben behatóan fog foglalkozni. - A közgyűlés ezután hozzájárult a kért póthitelek engedélyezéséhez,Hozzájárult még a közgyűlés a Horthy kiklós-közkórház röntgen la0oratóriumához szükséges egy alorvosi állás szervezéséhez, viszorréfiSj fővárosi gyógyszertárak felállitása iránt előterjesztett kérelmeket egyetemlegesen elutasította, A székesfőváros biztosítási ügyénél elsőnek vitéz NemesJuhász Jenő dr.szólalt fel, abból indulva ki, hogy a főváros évente biztositási dijakra kereken 550,000 pengőt fizet ki. Az összeg nagysága arra mutat, hogy a polgármesteri javaslattal szemben az önbiztositás területét lényesen ki lehet szélesíteni. Feltétlenül szükségesnek tartja a főváros tulajdonában lévő gépkocsiknak az önbiztositását és pedig ugy, hogy az eddig fizetett dijakból a főváros megfelelő alapot létesitsen, amely bizonyos idő múlva egyszersmind felújítási alapul is szolgálhat. Erre vonatkozólag inditványt is tett, amelyben még azt kivánja, hogy a főváros közigazgatási,civil kockázatú épületeit is vonják be az önbiztositás keretébe,a főváros üzemeinek civil kockázatú épületeit azonban továbbra is biztosítótársaságok utján biztosítsák. Farka s Zoltán igen súlyos kockázatvállalásnak tartja azt, hogy megfelelő alap nélkül a főváros civilkockázatu épületeit önbiztositás utján biztosítsák, azért a maga részéről a biztositási szerződések fenntartását kívánja, természetesen azonban ugy, hogy a főváros a biztosításoknál a lehető legnagyobb előnyöket élvezhesse.Elengedhetetlenül szükségesnek tartja még,hogy a főváros üzemeinél a sommás biztosítást vezesse be, mert ez lehetővé teszi azt, hogy a munkások még abban az esetben is bizonyos munkabéreket kapjanak, ha az üzemi tűzkár az üzem folytatását átmeneti időre lehetetlenné tenné, Dr.B oc sáry-Spur Kálmán bevezetésül a viszontbiztosítás jelentőségét fejtegette és pedig ugy valutáris, mint annak az ország fizetési mérlegére vonatkozó szempontjából. Nézete szerint a főváros által eddig követett biztositási rendszer nem volt helyes,mert afőváros olyan összegeket fizetett ki, amelynek ellenértékét részben kár hiányában, részben pedig a felállított limit miatt már eleve sem kaphatta meg. Becslése szerint a főváros évente kb.kilencvenezer pengővel fizetett ki többet, mint\ helyes biztosítási rendszer mel'/ lett fizetni kellett volna, ^{&</h£-V/tijf% ÍOs /folyt, köv./