Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-27 [152]

Á törvényhatósági bizottság dr.S i p Ő c z Jenő főpolgármester elnöklésével pénteken délután közgyűlést tartott„ Az elnök felhívására dorogi Farkas Ákos dr.tanácsnok felolvasta dr.Preszly Elemér ama levelét, amelyet belügyi államtitkári állásából való távozása alkalmából a székesfővároshoz intézett."ÍEzután a főpolgármester felemelkedett helyéről és egy emberként követték példáját a törvényhatósági bizottság összes tagjai is. A főpolgármester a következőket mondotta: - A fáradt, szomoru magyar hétköznapok sorába most ünnepek napjait iktatjuk be. Már maga az a hir, hogy a hatalmas, dicső olasz király meghívta FŐméltoságu Kormányzó Urunkat és fenkölt lelkű hitvesét az ő székvárosába, minden magyar lelkét örömmel töltötte el, • Be a fogadtatá.s, a vendéglátás felülmúlt minden várakozást és az a tisztelet és szeretet, amely FŐméltoságu Urunk és hitvese felé hullámzott, az egész római nép és mondhatni az egész hatalmas olasz nép részéről mindannyiunkat csak lelkesedéssel tölthet el. Mindannyiunk szivét meleg meghatottság fogja el ennek hallattára, /Ugy van! Ugy van!/ - kz bizonyos, hogy ez a nagy ünneplés és fogadtatás elsősorban ezeknek a kimagasló egyéniségeknek szól, hiszen a Kormányzó ur tipusa, megtestefeitője a magyar férfias erényeknek, ő a magyar lelkeket képviseli, /A közgyűlés tagjai lelkesen ünneplik a kormányzót,/ - FŐméltoságu asszonyunk szivéből kiáradó jóság és igéző megjelenése egy csapásra meghódította Rómát és. az egész Olaszországot, /Lelkes helyeslés,/ », - De szól ez az ünneplés, ez a fogadtatás, ez ajcitüntetés az egész magyar nemzetnek. Minden államférfi megszólalásából az csendül ki, hogy minden olasz meghódol e nemzet fényes múltja és nagy rendeltetése, valamint a hatalmas alkotóerő előtt, amellyel nemzetünk ezeréves történelme során sohasem csüggedt el, még a legnagyobb megpróbáltatások idején sem és volt ereje a legnagyobb mélyésgből is a legnagyobb magasságokba felemelkedni, - Mélyen Tisztelt Közgyűlési Azt hiszem, valamennyiünk lelkéből beszélek, amikor a dicsőséges ol&sz nemzetnek, felséges királyának és vezető államférfiénak köszönetet mondunk ezért a gyönyörű fogadtatásért és a feledhetetlen szép napokért, amelyeket nemcsak a főméitóságu kormányzói pártnak, hanem nekünk, a nemzetnek is szereztek. Azt hiszem, hogy a főméit ós águ Kormányzó urat innen a közgyűlés terméből üdvözölhetjük abból az alkalombél, amikor ott is igazi magyar embernek bizonyult, aki mélto&n és dicsőén képviseli a mi nemzetünket, t A közgyűlés tagjai lelkes éljenzéssel és percekig tartó tapsviharral fogadták a főpolgármester enunciációját, amelyet Sipőcz Jenő a következő szavakkal fejezett be: - Az Egek Urához fordulok és arra kérem, adjon a magyar nemzetnek még ilyen szép napokat és hogy az a csillag, amely feltűnt az égen,továbbra is világítson és sugározza be a szebb és boldogabb msgyar jövendőt. Alig ült el a lelkesedés szava, a főpolgármester ujabb beszédbe kezdett, - Az öröm után a gyász következik. Meghatott szavakkal kell megemlékeznem arról a derék, becsületes tűzoltóról, aki kötelessége teljesítése közben, éppen azért, hogy társait meg tudja menteni,dicső halált szenvedett. Mi őt hősi halottunknak tekintjük és megemlékezünk a közgyűlés jegyzőkönyvében haláláról, - Másik kiváló halottunk Baján Gyula, akit mindnyájan ismertünk, aki a magyar ujságirónak valóban tipusa volt. Megbízhatóság, szerénység, amellett szakmájának teljes ismerete jellemezte őt és valami különös kedvesség, amellyel nagyon nehéz hivatását el tudta lát- ^ ni. Javasolom, örökítsük meg emlékét jegyzőkönyvünkben, LS L