Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-24 [152]

F 0 V A R 0 3 /A pénzügyi bizottság ülése. Folytatás 2,/ azt a befektetést* amit a KÖzmunkák Tanácsa különben eszközölt volna, A polgárraester felszólalása után a bizottság az előterjesztést elfogadta, A tárgysorozat következő pontja a Budapesti Gazdálkodók Egyesületével kötött bérleti szerződés felbontása,•a fönnálló bérhátralék elengedése és a bérleti terület további hasznosítása volt. Párkány Frigyes felvilágosítást kér a Budapesti Gazdálkodói: Egyesületéről^ mert különben nem latja indokoltnak ezt a szinte jótékonykodás! szerepet, ..elyet a főváros itt magára vállal. IFom tartja jogcímnek azt, hogyha egy bérlő rosszul gazdálkodott, vag^ spekulált,azért a hátralékos bérösszeget elengedjék, A fővárosnak gondoskodni kellett volna arról, hogy akkor, amikor az óvadék kifogyott, a bérlők megfelelő uj óvadékról gondoskodjanak, Müller Antal megemlíti azt, hogy a bérlők kizárólag kőbányai kisexisztenciák, 3 ár eredetileg is túlságosan magas hért szedett a főváros, amikor kisholdankint a bérlőknek 111 pengőt kellett fizetniök. Emellett a bérlőknek súlyos beruházási terheket is kellett a fővárostól átvállaniok. I'inthogy itt kisexi sztenciák megmentéséről van szó, az előterjesztést elfogadja. Szőke Gyula szerint már az alapszerződés is rossz volt, mert rendkívül ' sok és súlyos terhet jcakott a bérlők vállaira, A viszonyok időközben teljesen leronlottak ugy, hogy a bérlők nem tudtak kötelezettségeiknek eleget tenni. Az előterjesztést elfogadja. Láng Lajos tipikus fővárosi bérleti szerződésnek minősíti:' mert először a bérlő nem tud fizetni, akkor a bérleti dijakat leszállítják, a bérlő újra nem tud fizetni, akkor az egész hátralékot elengedik, l.inthogy ez ismételten jelentkezik a fővárosnál, azért indit/ányozza, hogy a főváros ne kössön uj bérleti szerződést olyanokkal, akik vele szemben a szerződést egyszer már megszegték. Kozma Jenő azt állit ja, hogy ez tipikus gazdasági lehetetlenülés. Különbenis a bérlők árverésen kapták a földet a fővárostól.Ezen a helyen maximum 45 pengőt lett volna szabad kisholdankint kérni a bérlőtől. A jövőben nem az egyesületnek akarja kiadni a földeket a főváros, hanem egyéni elbírálás alapján. Szendy Károly polgármos ter fen.tartja javaslatát és ő is hangsúlyozza, hogy nem az egyesületnek, hanem azoknak az egyéneknek akarja a főváros a földet bérbeadni, akik már ott tapasztalatokat suerettek és akiknek egész exiszteneiájuk a bérlethez fűződik, A pénzügyi bízotté ság a polgármester felvilágsoitó szavai után az előterjesztést elfogadja, •/,, ''"'i'á^lS A lóhusüzevi póthitelónéi Horovitz Gábor kifogásolta a lóhus magas árát, mire Szendy Károly polgármester megjegyezte, hogy a lóhusnak az árát azért kellett egy pengőre felemelni, mert a környékbeliek Budapesten összevásárolták az olcsó lóhúst és vidéken árusították, A pénzügyi bizottság ezt az előterjesztést is elfogadta, A Külső Jászberényi-uti városszéli telepen egy MÁV állomás létesítésével kapcsolatban Bánóczy László szólalt fel, aki a legteljesebb mértékben tiltakozik az ellen, hogy az Államvasutak egy állomás létesítésének költségeivel a fővárost terhelje, amikor az tipikusan állami feladat, Szendy Károly polgármester e^zel ellentétben rámutatott arra, hogy az államvasutak mai nehéz pénzügyi helyzetében ilyen nem államvasút! célokat szolgáló intézményeket nem létesíthet saját erejéből. A főváros azért járul hozzá a költségekhez, mert ez a főváros szegénysorsú lakosainak szükségletét van hivatva kielégíteni, A pénzügyi bizottság ezután több kisebbjelentőségü előterjesztéshez vita nélkül hozzájárult, amivel az ülés véget ért, /?>:0T/L. > >?• • ... " / .