Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-21 [152]

— ZU CHAT NOIR... /l.folytatás./ A törvényszék több tanút hallgatott ki, akik részben igazolták a vádlott védekezését, hogy a mulató átadásánál az volt a megállapodás, hogy az alkalmazottaknak óvadékát - amennyiben visszakövetelik - az uj tulajdonosok fizetik ki. E vallomások alapján a királyi ügyész több vádpontot el is ejtett, két ügyben azonban sikkasztás cimén fenntartotta a vádat. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék kétrendbeli sikkasztás vétségében mondotta ki bűnösnek Rennert és egyhónapi fogházra Ítélte el. Az itelet nem jogerős. /MOT/ Ma. — "A FASIZMUS VEZÉRLÖ-ESZMÉI". A Magyar Jogászegylet szombatoh Osvald István kúriai elnök elnöklésóvol teljes ülést tartott, amelyen Pap József dr. udvari tanácsos, a budapesti; ügyvédi Kamara'tiszteletbeli elnöke tartott eiőadást: "A Fasizmus vezérlőeszméi" cimmel, . Az előadó kifejtette, hogy a fasizmus uj világszemlélet, amelynagy befolyást gyakorol a társadalmi és a gazdasági életre, de ezenfelül magára az államra és az állami berendezésekre is, A fasiszta alkotmányban más szerepe van az államnak és a polgároknak, mint a demokratikus alapom" 1-dfejlődött parlamentáris országokban. A fasizmus fejlődése és állami elismerése Mussolini hatalmas egyéniségében, páratlan akaratában és"hatalmi erejében leli gyökerét, Mussolini azt hangoztatta párthívei előtt, hogyk, csak radikálisan lehet segíteni azokon a nagy bajokon, amelyekben Olaszország a háború után szenvedett, A fasizmué a szocializmus terén a baloldali fejlődós Irányelveit heteseknek tartja, de hadat üzen az osztályúra-" lomnak és legfőképpen a bolsevizmusnak. A fasiszta állam ellene van a liberalizmusnak, A fasiszta felfogás szerint a közösségnek meg vannak a saját történelmi célkitűzései. A faáizmus szerint a közösségnek az a célja, hogy olyan szervezetet létesítsen, amelynek saját célkitűzései vannak,'e célkitűzések a polgárokétól eltérők is lehetnek és igy clengedhetetlenj hogy a polgárok a totalitás fosalmának magukat feltétlenül alá ne vessok. A fasizmus ellene van a demokráciának, a paralamnti rendszernek és kiépíti a lo^tüzetesebben az állam abszolút joliegét, E tan szerint az"állam politikai, jogi ós gazdasági alakulat, szellemi és morális realitás,'amely garantálja ugy külpolitikailag, mint belső vonatkozásokban a békét,' bizotonságot nyújt a polgároknak, őrzője és fejlesztője a népléleknek. Az állam ennélfogva a legmagasabb auJrtoritás, 'A fasizmus keresztül viszi a társadalomnak rendi alapon való tagozódását, a szindikalista korporativ rendszer hierarhikus kiépítésével. Eszerint az egyes állampolgár nem áll közvetlenül az állam'alatt, hanem foglalkozásának szervezetei által vnn'nz államnak alávotve^és igy az egyes polgár a totalitásból nem eshet ki, de résztvesz a gazdasági as a politikai élet evolúcióiban. Az előadó tüzetesen ismertette a fasiszta törvényeket, amolyok a kormány főjének hatáskörét biztosítják, rátért a rendiségen alapuló kamarák felvázolására és foglalkozott a nagy fasiszta * tanács lényegének ism-í tetősével, behatóan szólt a társadalmi és gazdasági, valamint'a szindikátusi és a korporációs rendszerekről,. Végül az előadó utalt arra, hogy a háború óta nemcsak Olaszországban történt alkotmány változás, de Európának sok más államában is. Összehasonlította a magyar alkotmánynak az angol alkotmánnyal megegyező főbb vonásait ós oda konkludált, hogy jóleső örömmel kell megállapítani, hogy jóllehet a hábóru után óriási veszteségek és nyomasztó nyomorúságok özöne órt bennünket, mégis megcsonkított helyzetünkben is hivek maradtunk ősi alkotmányunkhoz es közjogi tradícióinkhoz s ez az oka annak, hogy az 192o évi törvényhozás vissza tudta állítani az anyagi jogfolytonosságot, "Mi magyarok - fejezte be előadását Pap József dr, a közönség tapsai közben - ragaszkodunk lelkünk egész erejével ősi alkotmányunkhoz s erős a meggyőződesem. hogy ennek fogjuk nagyrészt köszönhetni azt, ha bekövetkezik majdan mindannyiunk hő vágya: a várva várt rovizió/" /MOT/Ky,