Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-21 [152]

HÍREK NYOLC FESTŐ ÉS NYOLC SZOBRÁSZ KIÁLLÍTÁSA A NEMZETI SZALONBAN. A Nemzeti Szalon Erzsébet-téri helyiségeiben november 28-án,szombaton délben tizenkét órakor, ünnepélyes külsőgégok között nyilik meg nyolc festő* nagyboroenyói Bartha László, Basilides Barna, Basilides Sándor,Gallé Tibor, Heintz Henrik, Kaveczky Zoltán,Say Géza,' Udvary Pál és nyolc szobrász: Abonyi Grandtner Jenő, Antal Károly, Csúcs Ferenc,B,Farkas Sándor, Ispánki József, Madarassy Walter, v.Szabados Béla, Szomor Lászlói kiállítása. ./"ÁOT/B. MAGYAR-HÉT TOKIÓBAN. A Iviagyar-Nippon Társaság tokiói társ egyesületei: a tokiói japán magyar társaság', a japán nők. magyarbarát s zövetségö, :.a tokiói Petőfi-társaság és az ottani Liszt Ferenc Társaság kezdeményezésére nagyszabású magyar hetet rendeztek a japán fővárosban, abból a célból,hogy kifejezésre juttassák a . . . társadalom egységes álláspontját a revíziós gondolat mellett. Az ünnepélyeket az október 20-án délben a tokiói központi rádió leadóállomás magyar hangverseny vezette be, amikor a rádió kétszáz tagu zenekara klasszikus és modern magyar zenemüveket adott elő. Október 22-én délelőtt az Asabu-negyed katholikus templomában Liszt Ferenc-rekviemet rendezte."-: előkelő közönség részvételével .Október 23-án •és 24-én Japán legelőkelőbb tudományos intézménye, a Keleti Tudományos Társaság előadássorozatot rendezett Magyarországról, Kiváló tudósok ismertették I agyarország', jelenlegi helyzetét, s a bevezető előadást dr. Shiratori Kurakichi, a császári akadémia elnöke mondotta, áld arról beszélt, hogy mit köszönhet a világ Magyarország nak, hangsúlyózva,hogy Magyarország, mely évszázadokon keresztül védőbástyája volt Nyugatnak, most keleti fajtestvéreitől várja sorsának jobbra fordulását. Az ünnepi hét alatt a nagy japáni tudományos folyóiratok magyar külön számot adtak ki, s az ottani . . egyik előkelő folyóirat külön Petőfi-számot adott ki, ismertetve a költő életét és költészetét és gyönyörű képekben bemutatta Petőfid szülőhazát és 3zendrey Júliát. Az egyik zenei folyóirat yönyörü Liszt-számot adott ki ango 1 és japán nyelven, a bevezető cikket Naokazu Nabeshima őrgróf, a tokiói magyar-japán társaság elnöke irta, rámutatva arra, hogy a két nemzet közti szellemi együttműködésnek zenei téren is meg kell nyilvánulnia, s Liszt Ferenc a legalkalmasabb arra,hogy a japán és a magyar nép zenei életét összekapcsolja, Keizo Haruichi, a császár zeneakadémia főigazgatója a japáni liszt-kultuszról irt mélyenszántó tanulmányt, Ushiyama prof esszor,/Liszt és gróf Zichy Géza* e iraméi értekezett, Tsugava, a. kiváló japáni zeneesztétikus pedig a Szent Erzsébet legendát magyarázta az olvasóknak. A nagysikerű magyar-hét a japáni sajtóban is élénk visszhangra talált, s a sokmilliós példányszámban megjelenő Csaka Asahi újság' vezetőcikkben foglalkozott a japáni nép magyar rokonszenvével és annak adott kifejezést, hogy ez természetes visszhangja annak a sokoldalú működésnek, amelyet a budapesti Magyar-Nippon Társaság a két nép szellemi közeledése érdekében több mint egy évtizede kifejt, /Í;0T/B. / t , ..„-,.nní'„