Magyar Országos Tudósító, 1936. november/2

1936-11-19 [152]

—EGY ROMÁNÉRZELMÜ VERS ELSZAVAL TATÁSÁÉRT SZAZ PENGŐ PÉNZBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE A KÚRIA A KÉTEGYHÁZAI BAPTISTA PRÉDIKÁTORT. A mult év májusának 12-én ünnepi gyülekezetet rendesett a kétegyházai baptista egyházközség. A gyülekezeten Petrusán Titoadar 32 éves egyházközségi tagnak és feleségének: született Peindan Virág 33 éves háztartásbeli asszonynak kilenc éves kisleánya szavalt. A verset Rúzsa Sándor 37 éves kétegyházai baptista prédikátor választotta ki a "PoeZii Religioase" cimü románnyelvü verseakönyvből. A költemény körülbelül igy végződik:"Május" lo-ke nekünk nagy örömnap, mert a románok'akkor szabadultak meg ellenségeiktől és felszabadultak az idegen járom,'a magyar rabság alól"; Amikof a kislány a verset az imaházban elszavalta^ a"gyülekezet tagjai - és pedig mind a magyar, mind a román anyanyelvűek - annyira felháborodtak a költemény nyilvánvalóan államellenes tendenciáján, hogy a baptista gyüle kezet a szavaló kisleány szüleit: Petrusán Tivadart és feleségét egyhangú" határozattal, büntetésképpen kizárták a kétegyházai baptista egyházközségből. Egyidejűleg Rúzsa Sándor prédikátor, Petrusán Tivadar gazdálkodó, Petrusán Tivadarné, valamint a gyülekezetben a vers előadásakor elnökölt Szabó Péter 84 éves kétegyházai kisgazda ellen a magyar állam ős nemzet megbeosülése ellen irányuló vétség miatt bűnvádi eljárás indult. Az ügyet oleőfokon a szegedi királyi törvényszék tárgyalta. A vádlottak beismerték a tényállást, ellenben különféle módon próbáltak védekezni a váddal szemben. Rtizsa Sándor prédikátor főleg azt hangoztatta, hogy az eset" alkalmával nem volt jelen az imaházban; elismerte, hogy a verset ő jelölte ki" a kisleánynak szavalásra, de abban nem látott államellenes cselekményt. Petrusán Tivadar és felesége védelmükre azt hozták fel, hogy jóformán meg sem értették a költemény elvontabb frazeológiáját; Szabó Péter pedig kijelentette, hogy előzetesen nem volt tudomása az elszavalandó vers tartalmáról, a szavalat után pedig az elsők között tiltakozott az államellenes merénylet ellen. A szegedi királyi törvényszék tényként állapította meg, hogy*a vádlottak a terhükre rótt bűncselekményben vétkesek, de éselckodetük, a törvényszék jogi felfogása szerint, az 1935 december 24-én k" kiadott kormányzói amnesztiarendelet hatálya alá esik s igy a törvényszéknek a vádlottakat a vád alól fel kellett mentenie. ' A saegedi Ítélőtábla nem tette magáévá a törvényszék jogi felfogását, megállapította a vádlottak egy részének vétkességét a magyar állam megbecsülése ellen irányuló vétség tekintetében és ezért Rúzsa Sándort loo pengő pénzbüntetésre, Petrusánt és ne^ét pedig egyenként 15-15 napi" fogházra"Ítélte; egyben elrendelte a tábla a románnyelvü verseskönyv elkobzását, illetve megso'íimisitéeét. Szabó Péter vádlottat a tábla az ellen emelt vád alól bizonyítékok hiányában felmentette. A táblai Ítélet érdekes indokolása egyebek közt a következőket mondja ki: " Az inkriminált vers azt'állítja, hogy Magyarország rabságban ós járom alatt tartotta a románokat, márpedig bizonyításra sem szoruló tény, hogy Magyarországon a román nemzetiségűek minden téren teljes jogegyenlőséget élveztek és élveznek a magyarokkal s elnyomva sohasem voltak. A versben foglalt tényálitások tehát valótlanok s hangoztatásuk b^nosolekményt valósit meg," A királyi kúria Töreky-tanáosa most A táblai Ítéletet'

t a bejelentett' semmiség! panaszok elutasítása mellett; jogerősen helybenhagyta, /MOT/Ky.