Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-05 [151]

— EGY MAKÓI ÜGYNÖK ÉS A PÉCSI FŐRABBI SAJTÓRÁGALMAZ ÁS I PÖRE A KIRÁLYI TÁBLA ELŐTT. Farkas Henrik negyvenéves makói ügynök az 1935 év áprilisában "Az élő és beszélő, szoboralaku főrabbi leleplezése" cimmel Budapesten röpiratot nyomatott és az erősen támadó jellegű röpirat kétezer példányát megküldötte több közéleti nagyságnak, erkölcsi testületeknek és az egyes izraelita hitközségeknek. A röpirat Wallenstein Zoltán dr; pécsi főrabbi ellenében tartalmazott súlyos támadást s a szerző megirta, hógy a főrabbi kisfia" mellett keresztény származású német nevelőnőt tart, keresztény szakácsnővel főzet. Ilymódon megszegi a kóser kosztra vonatkozó szabályt, továbbá a pécsváradi hitközség megöregedett metszőjét továbbra is állásában tartja, egy házassági ügyben hamis bizonylatot" állitott ki s az egyik alája rendelt izraelita hitoktatónak megengedte, hogy hittan helyett bibliai kritikát" adjon elő' tanítványainak. Ezeken kivül még több súlyos vádat hangoztatott a röpirat, főleg olyanokat, amelyek Wallenstein Zoltán dr. családi és magánéletével kapcsolatosak, Wallenstein Zoltán dr

5 pécsi főrabbi a röpiratot egész terjedel mében inkriminálta és annak szerzője: Farkas Henrik ellen sajtó utján elkövetett rágalmazás vétsége óimén

1 bűnvádi feljelentést tett. Az ügyet első fokon a budapesti büntetötörvényszék tárgyalta, a hol a vádlott makói ügynök közérdek cimén kérte állításaira nézve a valóság bizonyításának megengedését, A bizonyítást a főmagánvádló és jogi képviselője sem ellenezték, ennek'dacára a büntetőtörvenyszék nem cdott hel;/t a bizonyítási indítványnak, annak megállapítása mellett, hogy "semmiféle közérdek nem teszi indokolttá a röpiratban hangoztatott vádak bizonyításának elrendelését," A perbeszédek elhangzása után az elsőfokon Ítélkező bíróság bűnösnek mondta ki Farkas Henriket a terhére rótt sajtórágalmazás vétségébon és ezért a súlyosbító körülményekre való tekintettel kéthónapi fogházra itélte, A büntetötörvényszék ugyanis nyomatékosan súlyosbító körülmény nek vette azt, hogy a vádlott "egyházának papjával szemben alattomos és burkolt g3*anusitásokat" hangoztatott. Fellebbezés folytán az ügy a budapesti ítélőtábla Harmnth-tanácsa elé került, ahol Janovics Tibor dr. táblabíró ismertette a bünpör előzményeit. A felek képviselőinek meghallgatása után a tábla az elsőbirósági Ítélet egyidejű megsemmisítése mellett a bizonyítási eljárás felvételét rendelte el annak foganatosítását a büntetőtörvényszékre bizta, A táblai végzés indokolása rámutatott, hogy a bizonyítás elrendelését a főmagánvádló, illetve jogi képviselője sem ellenezte s igy a becsülctvé-" deImi törvény.13* szakaszának'utolsó bekezdése alapján'a bizonyítást mindenképpen el kellett rendelni, még abban az esetben is, ha sem közérdek, sem jogos magánérdek megóvásáról nem lenne szó, A táblai indokolás azonban nyomatékosan kiemeli

? hogy"a bizonyítási eljárás foganatosítása alól ki kell'venni azokat a tényállításokat, amelyek a főmagánvádló családi életérc, annak belső viszonyaira vonatkoznak és esetlegesen a női becsületet is érintik," /MOT/ Ky.