Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-04 [151]

s Szünet után dr,H a j n ó c z y Bé3a szólalt fel, általán noa közgazdasági problémákkal foglalkozott. Mint következtetést vonta le, hogyha igaz az, hogy Budapestet a nagyipar és nagykereskedelem tette világvárossá, akkor meg kell állapítania, hogy ezeknek a fundamentuma a kiskereskedelem és a kisipar volt, a főváros legfontosabb feladata tehát az kell, hogy legyen, hogy a kisipart és a kiskereskedelmet hathatósan támogassa. Helytelennek tartja, hogy az inségakoió lebonyolítására irányoz elb a főváros 12,5 millió pengőt, mert ha ezt az összeget közgazdasági szempontból forgatná meg

; az inségsa szorulók száma önmagától csökkenne le olymértékben, hogy ilyen nagy összeg előirányzására nem volna szükség, Steinherz Simon Angyalföld közlekedési viszonyait ismertette, amelyét* ebben az állapotában tovább fenntartani nem lehet és nem szabad. Ugy városrendezési, mint közlekedési szempontból Angyalföldet éppen olyan elbánásban kell részesíteni, mint Budapest egyéb városrészeit. Elengedhetetlenül szükséges,hogy az Angyalföld két^párhuzamos közlekedési vonalát megfelelő módon összekössék, de feltétlenül szükséges az is, hogy a Hungária-uton autóbuszközlekedést létesítsenek, Dr.G y u r k o'v i 6 ü Henrik Rákos és vidékének közlekedési problémájáról beszélt. Egyenesen tarthatatlan az a helyzet,hogy ennek a vidéknek a lakói közlekedési eszköz hiányában több mint félórát kell hogy gyalogoljanak, mig a XIV,kerületi elöljáróság! épületet elérik. Kéri a polgármestert, hogy a 68-as villamosvasút vonalát hosszabbítsák meg ugy, hogy az elöljárósági épületet elérhessék. Azonkívül sűrítsék a forgalmat is, mert most néha több mint félórát is keli várni egy-egy villamosra. A kerület lakosságának az érdekében feltétlenül szükségesnek tartja még azt is, hogy a 7-es autóbuszvonalat a Keletipályaudvartól a Thököly-ut és Kungária-ut találkozásáig meghossz:.bbitMinthogy az:. • V,fejezet tanácskozására szánt ido lejárt, még Lázár Emil""és Lévai Sándor nyújtottak be indítványokat, az előbbi a kerékpár közlekedés szabályozásáról, az utóbbi pedig annak a költségvetési tételnek a felemeléséről, amelyből a veszélyesx és péküzemek ellenőrzési költségeit fedezik, A közgyűlés ezután elfogadta az V.fejezet költségvetési előirányzatát és rátért a VI.fejezet tárgyalására, P a y r Hugó volt áz*első felszólaló, aki a főváros pénzügyi gazdálkodásúval foglalkozott, A mag

r részéről szükségesnek tartja, .hogy a szanálás után is a takarékossági intézkedéseket továbbra is fenntartsák, mert a főváros háztartását tuldimenzionáltnak látja. Véleménye szerint a szanálást a főváros autonómiájának kellett voln^ i végrehajtani. Az autonómia, szerveit azonban mégesak hozzászólni sem engedték és az erővel keresztülhajtott rendeletek súlyos következményekkel jártak. Megállapította ezután, hogy takarékossági intézkedésekre szükség van a fővárosnál, az állami gyámkodás azonban, amely törvényen kivüli formában ma is megnyilvánul, ezek végrehajtását meglehetősen akadályozzák. Visszapillantást vetett az inflációs időkre és azt fejtegette, hogy a hibás pénzügyi politika akkor indult el

; amidőn a kiadások túlzottan megnövekedtek ás ahelyett,hogy ezeket apasztották volns,a bevételek emelésére törekedtek. Hangoztatta, hogy a költségvetés tárgyalására hosszabb időt kellene szabni, mint amennyit a törvény előir, majd arról beszélt, hogy minden rendelkezésre álló megtakarítási lehetőséget alkalmazni kell. Kikelt az ellen, hogy a főváros szolgálatában • rengeteg vidékről beszivárgott alkalmazott áll, akik elveszik a helyet a budapestiek elől. Rendkívül fontos lenne a protekcionizmus alól való j/í szabadulás, a tisztviselők érde :ében, mert a fővárosnak megelégedett f /tisztviselői karra van szüksége, ha azonban folyton azt látják,hogy pp elébük kerülnek emberek, kedvüket vesztik*