Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1
1936-11-04 [151]
Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga szerdán este elhunyt alapító elnökére, Wolff Károlyra emlékezett vissza, meleghangulatu ünnepély keretében, A liga hatalmas közgyűlési termét zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, amelynek soraiban ott volt többek között Bornemisza Géza kereskedelem- és iparügyi miniszter, Mészáros János érseki helynök, Osvald István a Kúria elnöke, Juhász Andor, Puky Endre $ közigazgatási biróság, Schilling Zoltán a Szabadalmi Biróság, Makai Dezső a főudvarnagyi biróság elnöke, Székács Aladár közigazgatási bírósági tanácselnök, a B irói és Ügyászi Egyesület elnöke, Halász Lajos koronaügyész, Kornis Gyula, gróf Teleki Pál, Petrovácz Gyula, Ernszt Sándor, Toperczer Akosné, gróf Eszterházy Móric, Czettler Jeno ? Müller Antal, Meizler Károly országgyűlési képviselők, Tomcsányi Kálmán,Hallá Aurél, Pruzsinszky János, Vladár Géza, Stolpa József államtitkárok, vitéz Rátvay Imre altábornagy, Balogh Elemér, Javornitzky Jenő,Viczián István, dr.Nagy László, Szakái Antal és több fővárosi bizottsági tag,a MANSZ képviseletében Csiky Jánosné, a hivatalos főváros képviseletében Farkas Ákos tanácsnok és Csorna Kálmán árvaszéki elnök, számos közigazgatási és kúriai biró és a magvar közélet sok más kiemelkedő egyénisége, • . x B e r n á t István,a Nemzeti Bank alelnöke mondott megnyitó szavakat, amelyek után dr.D á v i d István kúriai biró tartott emlékbeszédet, «Wo&fX Károly a nemzeti öntudat bukásának napjaiban jelent meg a keresztény nemzeti gondolat szózatával ejkain és lelki nagyságáról csak az alkothat igazi-képet, aki e gondolat mélységét ugy megérti, amint az az ő lelkében él. Kereszténysége mély hit volt, de egyúttal egy elmélet és a gyakorlat egybefonódása: az emberi rendeltetés keresztény értelmének és a keresztény szeretetnek gyfckhrlati törvényként valófelismerése, A keresztény gondolat lélektartalom volt nála, társadalmi^ állami rendet alkotó mivoltában az emberi rendeltetés keresztény értelmének érvényesítése és alkalmazása annak a felismerésnek, hogy az élet nem harc egyének és osztályok között, hanem jogoknak és kötelességeknek a szeretet gondolatában való tökéletes kiegyenlítődése. Szerinte a keresztény nemzeti gondolat az egyén,faj, nemzet hivatéáának egybeolvadásával kapcsolódik össze, Wolff Károly független,csak örök igazságok felsőbbségét ismerő lelkisége,, birói hivatásában érte el a kibontakozás teljességét és a biró objektivitását megőrizte a politika terén is. Lelkében, bár mély hit, vallásosság, filozófiai elgondolások alapozták meg, nem volt pusztán kontemplativ, hanem harcos egyéniség is, aki egy pillanatot sem mulasztott el, hogy a föld rejtett poklaiban dübörgő veszedelmekre figyelmeztessen és azokkal lelke egész erejével szembe ne szálljon. Dávid István beszédét igy fejezte be: - Amig beszéltem, ugy tetszett, hogy odalopózt-.m az örökkévaló Isten vitrinjéhez, melyben kivételes kincsét őrzi; én zavartan, ügyetlen kézzel, mint aki nem árt sz ilyenhez, kinyitottam az ajtaját. A millió kincs közül leemeltem egy hófehér márványszobrot,reszketett a kezem amíg tartottam,nehogy földre ejtsem.Aztán magasra emeltem,Most visszateszem a helyére és *.z ajtót csendesen behr.jtom t Még visszanézek egyszer. Küldetés, hit, kötelességteljesítés, egy*darabból faragott hófehér márványszobra, hclhatotlen Isten felséges gondolata: mlg a földön éltél, Wolff Károly voltál! Az emlékünnepet Bernát István rövid záróbeszédé fejezte be, /MOT/H, 'J
