Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1
1936-11-03 [151]
r u v A n u o ••- — /fi költségvetés folytatólagos vitája, P o 1 yt a t á s.l,/ Beszélt ezután a halárnsorompók Ügyeiről és indítványt mutatott be,amelyben azt kivánta, hogy a kőbánjai tjalálsorompö eltávolítása érdekében kezdjen a polgármester tárgyalást a minisztériummal, abban az esetben pedig, ha e tárgyalások eredményre nem vezetnének, a rendelkezésre álló hatszázezer pengő felhasználásával sajátmaga intézkedjék a sorompó megszüntetésére. Javasolta azt is, hogy & kőbányai sertésszállásokat véglegesen szüntessék meg, harmadik indítványában pedig a kőbányai Ohegy közmüvekkel való ellátását kivánta, abból a célból, hogy ennek megtörténte után ezen a területen kis cs aládi házak épitése váljék lehetővé, S c h o d i t s c h Lijos a városfelmérési tevékenység gyorsabb ütemét kivánta, hangoztatva, hogy ennél a munkánál nagyszámú Ínséges helyzetben lévő magánmérnököt lehetne foglalkoztatáshoz juttatni, A városfelmérés azért is nagyon sürgős, mert csak befejezte után lehet elvégezni a városszabályozást. Sürgette egy uj építési'törvény és ennek meghozatala után az uj építésügyi szabályrendeletet. Javasolta, hogy a főváros ezeknek a kérdéseknek elintézését szorgalmazza a Közmunkák Tanácsánál, Épitésrendőri intézmény felállítására is felhívta a polgármester figyelmét, ezt követően pedig a körutakon belüli területekre a házadómentesség és a tatarozás! adómentesség megadását javasolta, A földadó kivetés egyszerűsítését és könnyítését is szükségesnek tartotta, de beszélt a pályaudvarok áthelyezési ügyéről is„ Hangot adott annak a véleményének, hogy a Keleti- és Nyugati-pályaudvar jelenlegi formájában'meg* nem maradhat, mert bár mind a kettő ugynasve:zett fejállomás, az a körülmény, hogy a helyi forgalom és'a távolsági forgalom összekeveredik bennük, áliaüiáó zavarok szülőoka, A Rákosváros fejlesztése érdekében a Thököly-utat keresztező államv&suti vágányok felett átvezető hid mielőbbi kiépítését javasolta, V ö r ö s v á r y Miklós egységes városfejlesztési programm elkészítését sürgette, hangsúlyozva, hogy csak így lehet hosszú időre irányt szabni 1 Budapest előhal&dásának. Szólott a nemzeti stadion felépítési ügyéről- is, rámutatva- arra, hogy a székesfővárosnak és az országnak együttes érdeke, hogy 1944-ben Budapesten legyen az olimplász, Obuöa? szabályozási ügyét is a,törvényhatosági bizottság elé hozta, 3 kérte a polgármestert, hogy a kereskedelmi minisztérium előtt fekvő tervek jóváhagyását sürgesse ki. Megállapította,hogy a városkép nem mindenben az esztétikai szempontoknak megfelelően alakul ki, mert igen sok uj házban, &mely ebből a szempontból 1 rossz, A pályaudvarok kitelepítését illetően felvilágosításokat kért a polgármestertől, utána szóvátette, hogy a Közmunkatanács által az óbudai Lajos-utcában kisajátított házak rendkívül rossz•állapotban vannak, miért is szükséges azoknak haladéktalan tataroztatása, A v.r osrend-ezési törvény javaslatról szólva azt kérte,'hogy ezt a javaslatot előzetesen beszéljék meg a székes-', fővárossal, \> * ' ' A következő felszólaló I e 1 1 i s e h Andor volt.
