Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-03 [151]

/Meghalt Kosztolányi Dezső. Folytatás 1./ Kosztolányi Dezső életrajza. Kosztolányi Dezső 1385 március 29-.én született Szabadkán. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd filozófiai tanulmányokat folytatott a budapesti egyetemen. Mar i]t& feltűnt llégyessy professzor stílusgyakorlatain kifejezésbeli könnyedségével és irói formakészségével. Filozófiai tanulmányainak végeztével az újságírói pályára Jépett. Munkatársa lett a Budapesti Naplónak* majd a Magyar Figyelőnek, A Hét-nek, és az Élet-nek*. később pedig a Nyugat modern irói gárdájának sorába lépett. Vampa és' Lehotal néven irt esztétikai és kritikai cikkeket és verseivel csakhamar országos nevet szerzett magának. 1907-ben jelent meg első verscikklusa: A "iíégy fal között", újszerű, egyéni jellemű, szimbolikus Irányú költészetével széles körben figyelmet keltett. A következő években egymásután jelentek meg verskötetei, amelyekben a modern magyar lira egyik legkiválóbb képviselőjének bizonyult. Lázas, izgatott hangon szólaltatta meg lelki élményeit, verseit, elbeszéléseit és regényeit egyaránt sajátos misztikus életfilozófia jellemzi. Verselő készsége kitűnően fejlett, de nem vitte túlzásba a technikai virtuozitást, 1908-ban jelent meg első elbeszélésgyüjteménye "Boszorkányos esték" cimmel. A következő években műfordítói tevékenységével tűnt ki, a modern magyar műfordítás egyik legkiválóbb mestere lett, francia-angol és német mestermüveket fordított magyarra, 1909-ben Maupassant verseinek fordítása, ugyanebben az évben adta ki Mollere Szeleburdi cimü vígjátékát magyarul. Több Wilde drámát fordított, melyeket a budapesti színházakban előadtak, 1910-ben jelent meg egyik leghíresebb verskötetei„A szegény kisgyermek panaszai* amely azóta több kiadást ért meg. Í911-ben adta ki „Bolondok*clmü elbeszéléseit, „Béla,a buta* cimü kötetét és a

#

'Lótuszevők"oirnü mesej átékát, Elbeszélései 1913-ban németül is megjelentek "Dle maglsche Laterne" cimmel. 1914_ben francia,német és angol költők verselnek fordítását adta ki, "Modern költők" cimmel, ez a munkája 1930-ban uj kiadásban jelent meg három nagy kötetben

0 Több Byron-fordítás után Kain, Tinta és á rossz orvos cimü elbeszélései, valamint Kenyér és bor, Mák és Máglya verskötetei jelzik termékeny munkásságát. Ezután irta a nagysikerű „Véres költő "cimü'történet 1 regényét, amelyben a Néró császár korabeli Róma hanyatló erkölcseit mutatja be és a feslett erkölcsű római társadalom kitűnő rajzát adja. Ezt a regényét a Magyar Tudományos Akadémia a Péczely-dijjal tüntette ki. Költői pályafutásának egyik legjelentősebb állomása ^A bus férfi panaszai"cirnü verskötetének megjelenése 1924-ben, Ebben az évben Írja a^Pacsirta^cimU regényét, a következő évben az^Aranys árkány t *és 1926-ban az^Édes Annát/ amelyet filmre is feldolgoztak* Lefordította Shakespeare Téli rege cimü tragédiáját, 1928-ban,,Mestelenül

<r

cimmel szabadverseket adott ki, 1930-ban jelentek meg„Zs ivaj go termesze tjeimmel összegyűjtött aforizmái. Irói pályájának további állomásait Kinai és japán versek 1931, Esti Kornél 1933, Bölcsőtől a koporsóig 1934. 1935-ben megjelentek Összegyűjtött költeményei, amelyekkel elnyerte a Tudományos Akadémia Welss Fülöp-diját. Kosztolányi Dezső igen sok esztétikai ás kritikai cikket irt a Nyugatban és több napilapban is. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia nyelvművelő bizottságénak, A sajtóban harcot indított a magyar nyelv tisztasága és helyessége érdekében. Egyik legérdemesebb tagja volt a KisfaludyTársaságnak és a francia becsületrend lovagi kitüntetését is megkapta, /M0T/M. ——ÜLÉST TARTOTT A LA FONTAINE TÁRSASÁG. A világakadémiává növekedett La Fontaine Irodalmi Társaság Lukács György ny. miniszter és Vikár Béla elnökletével ülést tartott. Ott volt az ülésen klcielski Kázmér grof budapesti lengyel ügyvivő ás Nyssönen finn követségi tanácsos is, A társaság áltudományos szakosztály elnökévé Csengery Jánost, előadóvá dr. Supka Gézát, a Képzőművészeti Szakosztály elnökévé pedig Petrovics Eleket választotta meg. Tiszteletbeli tagnak választották Petri Mórt és levelező tagnak Nyssönen követségi tanácsost. Csengery János uj műfordításait mutatta be, Vikár Bála La Fontaine meséket adott elő Zempléni Árpád fordításában. Kiss Ferenc és Táray Ferenc, . Kraszinsky gróf lengyel költő egyik drámájából adt k elő részleteket. Szerepelték még Sárközy György; T/M