Magyar Országos Tudósító, 1936. november/1

1936-11-13 [151]

K a sirat í Tizenegyedik kiadás, „.-«•-- — -- ——-- ——— //^ — ~-• — Budapest, 19 ó 6. november 13, f '/ XVIII. ÖV folyam 260. szám, /E RÍ,K MIHÁLY ELŐADÁSA. Folytatás 1./ Mióta a választójogi reform újra elét jrbe került, vagy ahogy harminc ev éta mondogatni szeretjük: "Döntő fordulathoz érkezett' , nem annyira a jogkiterjesztes kérdése, az úgynevezett titkosság megoldása,forog szóban, hunom a korrektivumok. A múltban is a korrektJVumok között elsikkadt a reform, sót nem egyszer jogklterjesztés helyett jogfosztás következett, -'tol azt a veszedelmet illeti, hogy egy szolesebbkörü demokratikus titkos választójog vészedelemmel járna, az elóado azt egyedül a választójogi kérdés oly megoldásában látja, mely valami uton-mód cn újra lehetetlenné tenné, hogy a földmivelo réteg rendkívül elhanyagolt érdekelnek előmozdítására erélyes lépéseket tehessen. Legyünk tisztában azzal, hogy a becsületes titkos választójog nem játékszer, nem arra való, hogy a nép szórakozzak vele. Hiába lesz a legtökéletesebb választójogi rendszerünk, ha a tömegek nem használják fel életbevágó gazdasági aa szociális reformok megvalós itás ára. Ha konzervativ felsóházunk, mely a demokratikus parlament minden fontosabb reformját, a gyökeres földreformot, a mezőgazdasági munkásság szociális és eg JSZS-gügy 1 biztosítását, a munkajog reformját, megakadályozhatja, a titkos választójog nem ér semmit és megint cs-k azt jelentené, hogy ^mit egyik kézzel adunk, a másikkal visszaveszszük. A mi viszonyaink között két fontos érdek védelméről kell gondoskodnunk minden eshetőséggel szemben. Az egyik az ország ' ." külpolitikai érdeke, a másik a közrend megóvása. E téren egy ideig talán helymvalo lehet, sőt szükséges más közjogi tényezők befolyásának kiterjesztése. :i belső rend biztosítása most fontosabb, mint valaha, bár ismerve n.ipünk józan, nyugodt és rendszerető természetét, amiről igen válságos időben fényes tanúbizonyságot szolgáltatott, nem kell tőle a közrendet félteni. Kivéve, ha arvél győződne meg, hogy megint olyan jogokban részesült, amelyeket legfeljebb a kirakatba tehet. Végzetes hibát követnénk el, ha gazdasági es szociális vonatkozásban is korlátozni akarnánk a néppor óment törvényhozói képességét. Ebben az esetben a választójogi reformot lényegétől es értelmétől fosztanók meg. A nép jobban tudja, hol fáj neki ^s hol kell gyógyítani. Több érzéke van a realitások és a haladás iránt, mint a konzervativ rétegeknek. Elképzelhető-e csak a közelmúlt tapasztalatai után is, melyet az úgynevezett telepitisi törvények felsőházi tárgyalása sorén szereztünk, hogy a felsőház olyan reformokat, melyek legkevésbbé is érintik tagjainak érdekeit, megszavazna. Az ilyen megoldásból semmi jó nem származnék, csak ZuVur os elégedetlenség^ amit aztán jól ki lehetne használni a nép éret lenség ónok bizonyítására és esetleg egy ujabb retrográd lépés megtételére, A nagysikerű előadást vita követte, amelyben dr, Don á t h György, dr, D a n e s István, dr, A c s a y Tihamér, dr. Birkás Géza, dr, S 2 á s z Béla, Tóth Endre :jsS

2

athmáry Sándor vettek részt. /MOT/B , A MAGYAR TANÍTÓNŐK MARIA D0R0THEA EGYESÜLETÉNEK VÁL BZTMÁNYI ÜLÉSE. A magyar tanit°nők Mária Dorothea Egyesülete a napokban tartotta Orczy-uti székházában szokásos ov 1 választmányi ülését a tagok élénk resztvétele mellett. Az ülést a megjelenésben akadályozott gróf Apponyi Albertné el. nöknő távollétében B e r t h a Ilona ügyvezető alelnöknŐ vezette, A tárgy« sorozat legfőbb pontjai a tanítónői karnak a fizetéscsökkentésekkel és nyugdíj ázásokkal kapcsolatos pnaszai voltak, A választmány elhatározta, hogy orvoslásért megteszi a megfeielő lépéseket a kormány hat óságoknál. A titkári jelentésből kitűnt" az egyesületnek és^anitónők otthonának belső, elénk élete, B o c h Ida pénztárosi jelentése pedig megállapította, hogy az egyesület vagyoni helyzete a nehéz viszonyokhoz képest kielégítő.