Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-20 [150]

Liebermann professzor a továbbiakban megállapította,^hegy hasonló könnyelműséget látunk a nagyon gyakori mezőgazdasági szemsérülé­sek körül, amelyek sokszor csak egészen könnyű természetűek, de elhanya­golás miatt válnak végzetessé. Ez annál szomorúbb, mert a mezőgazdasági balesetbiztosítás még csak igen fogyatékosan van megszervezve* Teljesen a szociális higiénia feladatkörébe tartozik azok­nak a rendkivül súlyos szemsérüléseknek a megakadályozása, amelyeket ma­rólúgnak és marósavaknak a szembe jutása okoz, akár véletlen baleset, akár jellegzetesen gyalázatos merényletek révén. Ezeket a veszedelmes anyagokat a szabadkereskedelmi forgalomban nem szabad meghagyni, hangsú­lyozta liebermann professzor, mert háztartási célokra nem feltétlenül szükségesek és könnyen pótolhatók, mellesleg - mert nem szemártalemról van szó - megszűnne an a sok marólugos öngyilkossági kisérlet is ? amely ritkán halálos, de annál többször okoz egész életre való nyomorek­ságst, A szem sajátos élettani működése a fény érzékelése lévén, ebből következik, hogy a fény is okozhat ártalmat a szemnek, ha akár mennyiségileg, akár minőségileg nem felel meg a normális élettani viszo­nyoknak, vagy a szem egyénileg is változó adottságainak, A szem fénytö­rési hibái, igy a közellátóság, a messzelátóság, az astigmatizmus nem betegségek, de meg nem felelő javitásuk kellemetlen, sőt kóros je­lenségeket is idézhet fel. Ezért, de meg azért is, mert a rossz látásnak nemcsak fénytörési hiba,hanem szembetegség 13 lehet az oka s a kettő egy­mással Igen bonyolult módon szövődhetik: azort a szemüveget nem lehet ugy venni az optikusnál, mint boltban a cipót; aki m~gis igy tesz, saját fe­lelősségére teszi, de ha az optikus ebben segédkezik, kuruzslás. Sót a szemorvosnak az optikusok technikai munkáját ls rendszeresen ellenőriznie kel , mert igen sok hibát látni a szemüveg kiválasztásában, pontos illesz­tős „ben. A továbbiakban azt tárgyalja az előadó, hogy a termés zetes fény es a mesterséges fény /különböző lámpák f^nye/ milyen körülmények közt lehet ártalmas a szemre s hogy mikor szükséges fény ellen védő" szem­üveg. Ezt sokan túlzásba viszik, ami felesleges, V^gül néhány belsőleg ható méregnek a szemre gyakorolt vesze­delmes hatásával foglalkozik^/methylalkohol, chinin, nikotin, olotn./ Az ártalmak felsorolt csoportjainak jel emz-jsevel és néhány p.Idával az volt a célja az előadónak, hogy rámutasson, milyen fon­tos a hygler.ikus gond e-9kod -s. Ar. . k, hogy a társadalom szellemi elitje látogatja az Országos KözegeSZSegl Egyesület népszerű előadássorozatéit, sbban laöja a jelent jSogét, hogy megtanulják, hogyan tanítsák hygienére azokat, akikkel érintkezésbe jutnak a akik maguktól {&ga érzik a hygiealkus mü'-elódés szükségit. De nem kevésbbé f-itos célja encek az ls, hogy bi­zonyos s oci álhygienikus követeléseknek & vényt lehessen szerezni, olya­noknak, melyek addig kisnek, mig tekint lyes közvélemény nem követel.-1 őket. Az előadást a megjelent közönség mindvégig nagy érdeklőd . sse 1 hallgatta./faOT/Vr. ——BÜHLER BECSI EGYETEMI TANÁR ELŐADÁSA A FILOZÓFIAI TÁRSASÁGBAN. B ü h 1 e Károly bécsi egyetemi tanár ma délután öt órakor a Magyar Tudímányos Akadé­mia dísztermében a'Magyar Filozófiai Társaság ülésén előadást tartott a lélektan jövőjéről. Az előadást Kornis Gyulának, a Filozófiai Társa­ság elnökének megnyitója vezette be, amelyben Kornis Gyula méltatta Bühler Károly tudományos működésének jelentőségét, Bühler előadásában a lé­lektan múltjának ismertetéséből indult ki, majd rámutatott arra, hogy a lé­lektan két irányból nyer állandóan erős hatásokat. Egyik oldalról a biológia másik oldalról a szellemtudomány az, amelynek eredményei a lélektan munkás­ságát leginkább befolyásolják. Bühler előadásában főleg az élettan körébe tartozó példákból kiindulva a lelki jelenségek teleológiai összefüggéseire igyekezett fényt deritehi, s végül rámutatott a szellemtudományok relé uta­ló lelki vonatkozásokra, A nagy érdeklődéssel hallgatott előadást a Filo­zófiai Társaság nevében Kornis Gyula elnök köszönte meg, rámutatva az osztrák és magyar tudományosság között fennálló régi^és termékeny kapcso­latokra, amelyeknek szolgálatában Bühler professzor értékes előadása is hasznos munkát végzett, A nagyszámú és előkelő közönség soraiban ielenvol­^tak többek között Kerczeg Ferenc, Ranschburg Pál és a szellemi világ szá­lmos képviselője, /MOT/M

Next

/
Thumbnails
Contents