Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-29 [150]

/A költségvetés tárgyalása. Folyt a t á s*3,/ helyzet, hogy a fővárosnál az történik, amit a kormány akar. Hosszasan foglalkozott az uj fővárosi törvényjavaslattal, amely, véleménye szerint további jogfosztásokat tartalmaz. Ha ez a javaslat törvényerőre emelkedik, az autonómia teljesen illúzióvá válik, A belügyminiszter és a miniszterelnök alkotmányos érzését nagyrabecsüli ugyan, kénytelen azonban megállapítani, hogy a kormányok változnak és ez a fővárosra nézve nagy veszedelmekkel járhat. Az ilyen kerettörvények voltaképpen burkolt diktatúrát jelentenek. Tiltakozott az ellen, hogy a községi választói névjegyzék az 1940,évig érvényben maradjon. Ha ez történik, be fog következni az a helyzet, hogy megint nem lehet megtalálni a választók tizezreit. Beszélt az ajánlási rendszer abszolút helytelenségéről, s hangoztatta, hogy még az uj választójogi törvény megalkotása előtt módot kell találni arra,hogy az ajánlási rendszert végérvényesen eltöröljék, A főváros forgalmiadó részesedési kulcsának megváltoztatá- sában nem bizik. Ha nem sikerül a polgármester terve, ki tudja miből fogja a székesfőváros ezévi deficitjét fedezni, A költségvetést nem, fogadta el. Gróf Apponyi György beszéde után az elnöklő Szendy Károly polgármester szünetet rendelt el. Szünet után U s e t t y Béla szólalt fel, hangsúlyozta,hogy a legnagyobb elismeréssel kell adózni elsősorban Budapest adófizető polgárságának, amely a legsúlyosabb gazdasági körülmények között is eleget tett nehéz kötelezettségének. Fontosnak látja a polgármester optimizmusát, elsősorban azért, mert igy felrázza a gazdasági depreszszió alatt elcsüggedt polgárságot és ujabb munkára serkenti,amellett meg van győződve, hogy ezt az optimizmust a jövő igazolni is fogja,A. főváros szempontjából, hogy a deficit végleg eltűnjön, már az is elégséges, ha a forgalmi adóból megk.pja azt a jogos részt, amely tényleg meg is illeti.Egyébként Budapest nagy vagyonához képest öt és félmillió deficit semmi jelentőséggel nem bir. Gróf Apponyi Györgynek a jogfosztásra tett megállapításával nem ért egyet. Az uj törvényjavaslat nemhogy jogfosztást nem tartalmaz, hanem ellenkezőleg, a fővárosra bizonyos előnyöket jelent, mert többek közt a főpolgármester teljes illetményét az állam vállalja magára, de az is előnyös, hogy oz uj törvényben rendezni fogják ugy a polgármester, mint az elöljáróságok hstáskörét. Azt is csak helyeselni lehet, hogy törvényes intézkedés történik arra nézve, hogy a főváros választói névjegyzéke 1940-ben állíttassák össze, hogy az az 1942, évben esedékes fővárosi választások: . idejére már készen legyen, A maga részéről is megvalósítani szeretné azt, hogy a főváros és a fővárosi üzemek tisztviselői és alkalmazottaitól a szanálási rendelkezések kapcsán elvont illetményeket visszaadják.Ezt azonban n csak akkor lehet keresztülvinni, ha 6 főváros jövedelmei emelkednek,s akkor is csak mindenkor az emelkedés arányában, Nyomatékosan kivénja azt, hogy az üzemeket bevétel szempontjából ne vegyék túlzottan igénybe, A Községi Élelmiszerüzemre megjegyzi, hog~ az túlzott kereskedői tevékenységet folytat, Ezután megköszönte a polgárság nevében a polgármesternek az uj templomok épitése tekintetében mutatott mindenkori megértését,Kívánatosnak tartja még, hogy Zuglöt megfelelő csatornázással lássák el, A Ferenc József-rakpart rendezése alkalmat nyújt arra, hogy ott megfelelő parkokat létesítsenek, határozati javaslatot nyújt be a kőbányai sorompónál aluljáró létesitése ügyében. Ugyancsak határozati ja

T vasl^tot nyújt be a kőbányai sertésszállitások-kitelepítésére,amelyétsX • valamiképpen el kell ksztáe egyszer már kezdeni. Ehhez fontos közegész/ ségügyi érdekek is fűződnek A nyomortelepek ügyét is rendezni kellene, ezért célszerűnek tartaná, ha ezt a főváros venné kezébe, megfelelő intézkedési joggal, ; .