Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-26 [150]

K á z 1 r a t . Tizennyolcadik kiadás. Budapest, 1936* október 26. /' XVIII* évfolyam 245. szám. HELTJ JENo "lláíA IEVENTE"-JE KAPTA AZ IDEI VOJNITS-DÍJAT. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn délután székházának előad ótermóhen összes ülést tartott, amelyen a tagokon kivül nagyszámú és előkelő közönség jelent meg, köztük irodalmi életünk számos kiválósága is* Az összes ölesnek az adott különös jelentőséget^ hogy azon kihirdetésre került a Vojnlts-Bizottdág jelentése, amely az elmúlt színházi évad összes színdarabjait veszi kritika alá, A Vojnlts-jutalom évekkel ezeiőtt magasabb pénzösszeg volt, a pénz elértéktelenedése következtében* a világháború után a bizottság nem pénzjutalmat adományoz, hanem minden színházi évad legjobb szindarab-ii'ója emlékérmet kap, amely szimbolizálja a jutalmat. Az 1935, Szeptemberétől 1936, június 30_ig terjedő szlriházi évad összes darabjait Császár Elemér, Eéky Lajos és Zünszky -*ladár akadémiai tagok, a Vojnits-bizottség tagjai tették kritika tárgyává «s jelentést készítettek, amelyet hétfőn délután olvasott fel a bizottság előadója, Zli ns zky Aladár. A rendkívül érdekes jelentés örömmel állapítja meg, hogy as elmúlt sziniázl év nagy • sikereket hozott, amit bizonyít az is,—amire a múltban alig volt példa és még sohasem fordult elő,-hogy több színdarab

r

száz, sőt kétszázas előadássorozatot ért meg /Házasság, Néma levente, Érettségi, stb./. A továbbiakban a jelentés megállapítja, hogy az uralkodó probléma a színdarabokban az ifjúság elhelyezkedésének kérdése volt /ifjú Horváth Pál, Vágta, Úrilány, stb./. rt fiatalság lázadása mintegy társadalomellenes, amelyet ellenséges hatalomnak tekint és sajnos nem kifogástalan eszközökkel is hajlandó legyőzni. Az ifjúság iránti érdeklődést mutatják úz iskolai színdarabok jelentékeny száma /Érettségi, Méltóságos asszony, Forr a bor/. A harmadik főprobléma a színdarabokban a fiatal nő helyzete a társadalomban, akár mint dolgozó nő /Mindennek ára van/, akár mint társaságbeli fiatal leány /Az én lányom nem olyan/. A Bolyayak ás az Agls tragédiája cimü színdarabok méltatása után az előad^ a lutalomra leginkább érdemes három színdarabnak minősítette M

0

i

n

ár Ferenc Csoda a hegyek közt", Kállay Miklós "Roninok kincse" és Heltal Jenő "Néma levente" cimü színdarabjait. Az előadó jelentésében hangsúlyozza, hogy mindi a három színdarabban hatalmas költői értékek v anna k, s különösen a "Roninok kincsének volt nagy pártja a "Néma levente" mellett. Végeredményben a bizottság mégis ugy határozott, hogy Heltai Jenő "Néma leventé"-je oldja meg feladatát » legtökéletesebben és mutatja formailag is a legnagyobb művészi értékekét, A Néma leventében különösen a hősnő, Zella lélektani rajza igen gazdag, de általában a magában véve tragikus tárgy belevonása a humor derűjébe - miáltal majd a félelem. komolyabb érzése, majd pedig a bájos történetben való gyöny örköd ós töltik el lelkünket rendkívül gazdag esztétikai örömök forrása. Mindezek megállapítása után a Vojnlts-blzottság a dij kiadását Heltal Jenő "Néma levente" cimü színdarabjának indítványozza kiadni• Az összes ülésen megjelent akadémiai tagok ás a közönség lelkes helyesléssel fogadta a Vojnlts-bizottság jelentésót és Indítványát, A nyilvános ülés után az Akadémia tagjai zárt ülésben, v o 1 n o r

'ic h Géza főtitkár előterjesztésében folyó ügyeket tárgyaltak, /MOT/Vr