Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-26 [150]

IMPOZÁNS OYiSZÜNlíEPÖID KERETÉBEN LEPLEZTÉK LE KANDÓ KÁLMÁN SIREÍMLEKÉT, Az öt évvel ezelőtt, alkotóereje teljességében - hatvanhárom éves korában - elhunyt Kandó Kálmán magyar gépészmérnöknek, a mérnöki ta* nács eled elnökinek, a Magyar Tudományos Akadémia levelezőtagjának, felső­házi tagnak K a Ganz és társa gépgyár vezér igazgatói ónak, a zseniális fel­találónak művészi síremlékét vasárnap délelőtt leplezték le a Kerepes i.utl temetőben. Az egyetlen darab, hatalmas és erős gránitkőből faragott, puri­tán monumentalitásában nagyszert! síremlék Wítlder Gyula műépítész, műegye­temi professzor remekbe készült alkotása. A kegyeletes gyászünnepsegen igen nagyszámú résztvevő közönség jelent meg, elsősorban az elhunyt nagy magyar mérnök hátramaradt hozzá­tartozói, a különböző mérnöki és műszaki testületek kiküldöttel, Kandó KAI. mán barátai, szűkebb pályatársai, valamint dolgozótársai és tisztelői. Bevezetőül a Ganz és tárBa gépgyár dalárdája énekelte el a Ma. gyar Hiszekegyet, majd ujabb énekszám után Verebóly László műszaki egyetemi professzor mondott slrkőavató ünnepi beszédet, A professzor beszédében kiemelte, hogy a mult században rohamos mértékben megindult technikai és műszaki haladásnak a kis Magyarországon is méltó úttörő munkásai voltak. Epeknek a klasszikusan nagy magyar mérnököknek talán a legklválóbbjá volt Kandó Kálmán, aki voltaképpen a nagyvasutak villamosításának világviszony­latban ls úttörő harcosa, a háromfázisú ós a fázisváltós rendszer feltulá_ lója volt. Az ünnepi szónok végigvezetett Kandó Kálmán egész pályafutásán és rámutatott, hogy a maga elé tűzött feladatot diadalmasan sikerült - be­ható kis ér létezések, kitartó előmunkálatok árán . megvalósítania. Olaszor. szagban hétszáz Kandó-reniszerü villamosmozdony fut, amelyek a nagy magyar feltaláló dlosűségét hirdetik* Sikerült megoldania a vasutak energiagazdál­kodásának fontos problémáját is, de ennek az ugyanosak korszakos találmá­nyának teljes d i ad álra jutás át már nem érhette meg. Igy sorsa - mélységes emberi és főként magyar tragikum. Nagy hazafi volt a szó legnemesebb értel­mében és ha gazdagabb ország fiának születik: ma nevét a világ legnagyobb gépészmérnökei és elektrotechnikusai közt emlegetnék. Ezután az emlékmű megkoszorúzása következett. Elsőnek dr. Szabó Gusztáv rector magniflcus helyezte el a talapzaton a műszaki egyetem babér­koszorúját, majd Tangl Károly dr* tudományegyetemi nyilvános rendes tanár tett le koszorút" a tudományos Akadémia nevében. Schilling Zoltán dr. a mérnöki tanáos # , - Mlhallich Győző dr. a mérnöki kamara, - Ney Ákos a mérnök­egylet és a MÁV, . vitéz Pótery István a Magyar Elektrotechnikusok Egyesü­lete, - Tormuy Géza dr. államtitkár a Dunántúli Villamossági részvénytársa­ság, - Klein Ferenc a Ganz és 'társa gépgyár r.t., - Tóbiás Károly a BE3Z­KÁRT, - Galló János a Hungária Bajtársi Egyesület, - Stefániái Richárd pe­dig a buduptstl Rotnry Club nevében koszorúzta meg a síremléket. A kegye­letes ünnepség a Szózat eléneklésével fejeződött be. /MOT/ Ky. — AZ ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS KOHÁSZATI EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE. Az Országos Magyar Bányászati 0 s Kohászati Egyesület vasárnap délelőtt a Tudományos Akadémia előadótermében tartotta ezévi rendes köz­gyűlését. A közgyűlésen az iparügyi minisztériumot Alliquander Ödön mi­niszteri osztályfőnök, a pénzügyminisztériumot Bőhm Ferenc miniszteri taná­esos, a honvédelmi minisztériumot vitéz Réthy Nemessányl Béla alezredes, a Magyar Tudományos Akadémiát dr* Maurltz Béla egyetemi tanár, a műegyetemet dr. Walek Károly egyetemi tanár, a mérnökkamarát dr. Quirin Leó alelnök és a TESz-t Jablonkay Ferenc igazgató képviselte. Az ünnepi közgyűlésen Róth Flóris bányaügyl főtanácsos, bánya­igazgató elnökölt, aki megnyitóbeszédében foglalkozott az egyesület műkö­désével. /Folyt, köv./ /y^, ORSZÁGOS LEVÉLTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents