Magyar Országos Tudósító, 1936. október/2

1936-10-24 [150]

KANDÓ KÁLMÁN EMLÉKE A MAGYAR MÉRNÖK- LS KPITESZE GYLETBE N. A Magyar Mérnök és Epltészegylet valamennyi szakosztálya szom­baton este egyetemes ünnepi üles keretében áldozott néhai Kand° Kálmán., a magyar elektrotechnika egyik legnagyobb alakja emlékének. Az emlékülé­sen megjelent Bornemisza Géza kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter, Hermán Miksa v. kereskedelemügyi miniszter, Samarjay Lajos, a Magyar Ál­lamvasutak ny. elnöke, Szab ü Gusztáv műegyetemi rektor és a műegyetemi tanárok számosan, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Mér­nöki kamara képviselői s a magyar mérnöki kar igen sok kiválósága, A távollévő Wálder Gyula elnök helyett B a 1 s a y Aladár bányaügyi főtanácsosi alelnök mondott elnöki megnyitót, Üdvözölve a meg­jelent előkelőségeket, majd selmeci P ö s c h 1 Imre műegyetemi tanár tartotta meg emlékbeszédét Kand^ Kálmánról. Elmondotta, hogy az 1868-ban született Kandó Kálmán, oEEL gyermekkora óta nagy érdeklődést mutatott a technika iránt. A budapesti műegyetemen tiszta kitűnő kepesitessel szer­zett gép .szmérnöki oklevelet. Pöschl professzor, hogy Kandó működését méltóan jellemezhesse, ismertette az akkori technikai viszonyokat. Minden igyekezet a vl llamose nergia kihasználására irányult, ez volt a hajtóere­je az elektrotechnikai fejlődésnek. Kandó a Ganz-gyárban működött már, amikor megszerkesztette indukciós motorját s ez a további fejlődés során lehetővé tette az ipari telepek villamosítását. Kandó Kálmán élete nagy müve a háromfázisú nagyfeszültségű vi llamosv.isuti vontatás. Első kísérle­teit Olaszországban végezte, ahol ma i s még mintegy hatszáz KandO-féle mozdony működik. Pöschl professzor a továbbiakban jellemezte Kand 0 Kálmán egyé­niségét. Kand° Kálmán - mondotta - egész életét szakadatlan munkával töl­tötte. Mint szerkesztő tehetség volt a legnagyobb, intuitív módszerrel dolgozott, első meglátásait a későbbi bonyolult tudományos számitások majdnem mindig Igazolták. Megnyerő modorú volt, kitűnően beszélte a kül­földi nyelveket, nemcsak hazájában becsülték, hanem külföldön is felisme­rek nagy képességeit. Az elektrotechnikai vagy bármely gépészeti kérdése­ken kivül a kereskedelmi és jogi vonatkozású dolgok is érdekelték. Poli­tikával is foglalkozott: gróf Tisza István volt a mintaképe, s későbbi Olaszországi utjain alkalma volt megismerni Mussolinit, akiről mindig el­ragadtatással beszólt, Kandó Kálmán - fejezte be beszédét Pöschl prof esz­szor - egész életében a tudomány és ipar elobbrevi telén fáradozott, hogy ezzel hazájának itthon hasznot hajtson és külföldön elismerést szerezzen. A nagy tetszéssel fogadott emlékbeszéd után az emlékülés részt­vevői kivonultak az előcsarnokba, ahol leleplezték Kand ü Kálmánnak már­vány dombormű vü képmását, anely Bory Jenő alkotása. 3c hattel Vil­mos kormány főtanácsos, volt szakosztályi elnök mondott rövid avatóbeszé­det, majd S c h u 1 e k János épitószmérnök, a Mérnökegylet igazgatója vette át megőrzésre az emléktáblát, amely kitűnően örökíti meg Kand 0 Kál­mán m-rkáns vonásait, s amely alatt minden felírásképpen ennyi áll: M 1868-1931." -A Magyar Mérnök és -^pit-sz Egylet holnap, vasárnap délelőtt tizenegy érakor avatja fel Kand ü Kálmánnak a gépészmérnöki szakosztály kezdeményezésére a Kerepesi-uti temetőben felállított síremlékét. Az ava­tóbeszédet vltez Verebély László mondja* /MOT/M ' ™~~ ' 1

Next

/
Thumbnails
Contents