Magyar Országos Tudósító, 1936. október/1

1936-10-05 [149]

A legközelebbi napokban száz esztendeje lesz annak, hfgy a protestáns szeretet-szolgálat, a laikus diakónia első csapatát'a né­met Fliodner, kaiserswerthi evangélikus lelkész munkába indította,A ju­biláris alkalomból vasárnap a Kálvin-téri református templomban kettős ünnep volt. Délelőtt if j.B ib erauer Richárd budapesti diakonicz-­szaintézeti lelkész, a jeles egyházi köziró és lapszerkesztő istentisz­teletet vezetett. Annak a hősi harcnak értelmét tárta fel, amelyet nagy­szerű női lelkek folytatnak a szegényekért, elesettekért, betegekért immár száz esztendő óta, rendszeres haditerv alapján, megfelelő előkép­zés után, "Egy lépcső felsurolása, vagy egy elhagyott szegény gyermek, koldus szennyes testének megtisztitása éppenolyan áldott szolgálat le­het, ha Isten indítására, parancsára végzik, mint a legelőkelőbb szalon- • ban tartott bibliaóra, vagy a legszélesebb körre kiterjedő szeretetmunka" - mondatta a lelkipásztor. Ismerek egy diakonisszát, aki harminc éve ápolója epileptikus gyermekeknek és ha közéjük, ágyukhoz lép, a beteg gyermekek arcán valami fényesség, torz mosoly villan át, - valaki azt kérdezte az áldottlelkü diakonisszától: hogyan lehet kibirni az életet ezek között? A testvér csak mosolygott és igy felelt: hogyan lehet ki­birni az életet ezek nélkül? Ifj.Biberauer végül Imádkozott "Isten fe­hér-főköfős követeiért", a diakonisszákért, s a diakonissza-intézménye­kért. Este, ugyancsak nagy közönség, részvételével volt nyilvános ünnep; megjelent a kultuszminisztérium protestáns államtitkára, Tas­nádi Nagy András is, Czeglédy Sándor ceglédi lelkész,a magyar diakonissza_mozgalom egyik legfőbb irányitója imádkozott beveze­tőül, majd • Ravasz László dr.dunamelléki református püspök elő­adása következett. Azt fejtegette, hogy a papi- és a diakonissza-munkát a szeretet és a szolgálat pecsétje kapcsolja össze, a keresztyén misszió két ága a férfi és a nő egyházi munkája, A szeretetmunka minden keresz­tyén nőnek hivatása, kiváltsága és kötelezettsége - folytatta Ravasz püspök -, az egyetemes papság, elve éppenugy előfeltételezi, hogy legye­nek egészen a papságra tanult férfiak, mintahogy legyenek nők'is, akik családjukban és azon kivül a diakonissza szent müvét végezzék. Szinte kétezer esztendeig tartott, amig ehhez a felismeréshez elérkeztünk,ez is bizonyltja, hogy a keresztyénség egyáltalában nem élte ki magát, sőt cgyene^gyermekcipoben jár, - ott van a jánosi levélben a biztatás: "Nem tudjuk még, hogy mivé leszünk". Az evangéliumi protestantizmusnak volt fenntartva, hog^y a női egyházszolgálat helyes módját megtalálja: Flied­ner száz év előtti kezdeményezése eddig tizezreket bocsátott ki a dia­kónia területére, s az intézmények százai keletkeztek, - ezt a drága ér­téket, alkalmat nem szabad elfelejteni, eltékozolni, A diakonissza mü»e ne legyen fitogtatott, a hősiesség látszatát csillogtató, a diakonissza legyen vidám hős, halhatatlan lélek, Krisztus menyasszonya, aki tudja, hogy minden perccel előbbre jut Ura elé,,. Ravasz László utalt végül a magyar diakonissza-munka "első hősi halottjára", Biberauer Richárdnéra, méltatta a magyar református és evangélikus diakonissza-anyaházak tevé­kenységét, felhívta a hivatalos egyhazat, tegyenek meg mindent az intéz­mény fejlesztésére és igy végezte: ó, hány beteget ápoltak már diako­nisszáink, akik holtig áldják ennek az intézménynek létezését és erőfeszi* téseit1.., A püspök beszédét követően egymásután beszámolót tartottak a különböző diakonissza-anyaházak eddigi működéséről: T u r ó c z y Zol­tán győri evangélikus lelkész, az'ottani evang.diakcrE.aszaház igazgatója, Siegerth Ida, a békéscsabai evang,diakonisszaház kiküldöttje, Nagy István lelkész, a debreceni, Draskóczy László a budaposti Lorántfy Zsuzsanna Egyesület és Péter János lelkész, a budapesti Piladelfia Diakonissza Egy­let kiküldöttje. Végül a református templomban T u r ó c z y Zoltán győ­fí ri evangélikus lelkész tartott megragadó bibliamagyarázatot arról a tex­Y\ tusról: Eredj el és te is ekképpen cselekedjél! /MOT/F,

Next

/
Thumbnails
Contents