Magyar Országos Tudósító, 1936. október/1
1936-10-15 [149]
buaapest, ±yoo. oKtioDer iö, '-/„ AVUI. évfolyam ;dób 0 szam 0 KIVÁNDORLÁS ^S KOLoNIÁK a Néhány nappal ezelőct a Magyar Közgazdasági Társaság ülésén Perenczi Imre egyetemi m. tanár, a genfi Nemzetközi Munkaügyi Hivataltagja "Kivándorlás és kolóniák" cimmel rendkivül érdekes előadást tartott. Az előadó a kivándorlás feladatául a nemzetek élettartásának egymáshoz való közelebbhozatalát jelölte meg és kifejtette, hogy ezt a funkciót világgazdasági árucserével és tőkeforgalommal karöltve lehet elvégezni. A Magyar Közgazdasági Társaság csütörtök délutáni ülésén, amelyet Szánt o Menyhért elnökletével a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara diszte 5 ? mében tartott, tovább foglalkozott ezzel a problémával, amikor is többen hozzászólcak Perenczi Imre elhangzott előadásához,. Az első felszólaló Hegedűs Lóránt ny. miniszter volr, aki azt fejtegette, hogy ma már nem kivándorlás van, hanem tiltott bevándorlás, A japánok beözönlése idézte elő az amerikai bevándorlási politika megváltoztatását. Amikor azután sikerült ennek a beözönlésnek gátat vetni, eltiltották a bevándorlástól a fehér embereket Is, A kanadai kivándorlásról beszélve megállapította, hogy a kanadai kormány tulajdcnkép pen Magyarországból csak földmivest enged be, de azok is csak a prériken telepedhetnek le, ahol a klima eÍviselhetétlen. Ami Németországot illeti, szerinte, népfölöslegét Oroszország felé irányithatja-, Magyarországon a kivándorlás ma nem probléma. Nekünk a letelepülési politikát itthon kel . megoldanunk,, K o v ács Alajos, a Központi Statisztikai Hivatal ny, igazgatója felszólalásában azt hangoztatta, hogy a túlnépesedés maga nem indokolná meg soha a kivándorlást, mert hiszen a túlnépesedés relatív tor galom c A kivándorlás^, ha nem is tiltotta volna be Amerika, akk:r sem lehetne ma nagyméretű, mert a háborús szülöttek száma, akik most kerülnek munka-sorba, nagymértékben csökkent,, Nekünk nem lehet a kivándorlást előmozdítani, mert minden magyar emberre szükségünk van 0 K c v r 1 g Béla OTI-igazgató pénzügyi és gazdasági fejtegetései során azt hangoztatta, hogy ma nincs fontosrbb szociálpolitikai követelmény, mint a piaci mechanizmus helyreállitása„ A tőkeimportra vonatkozóan kifejtette, hogy bármil5''en szükséges is a tőkeimport tőkeszegény országok számára, egyetlen nemzet sem mondhat le arról, hogy a tőkeképzésről sajátmaga gondoskodjék. Magyarország tőkeimportra akkor számíthat, ha mint gazdasági terület, nemzetközi szempontból értékesebb Iesz 0 Ez szerinte be is fog következni, Végül N e u b a u c r Gyula egyetemi m 0 tanár szólalt felaki, a gyarmatokkal rendelkező birodalmak helyzetét ismertette, A felszólalásokra ?' e r e n c z 1 Imre reflektált, majd az elnöklő Szántó' Menyhért'köszönetet mondott a felszólalóknak, s ezzel az ülés véget ért, /M0T/Szi o ORSZÁGOS LEVÉLTÁR / r K szekció ^'J —-ELŐADÁS A FaüIZMUS ELMELETJÍRŐL. Magyary Zoltán egyetemi ny, tan?r a "Fasizmus és a közigazgatás" előadássorozatában, csütörtökön a fasizmus elméletéről beszélt, rmelyet a Duce Írásai és a vele folytatott beszélgetés alapján ismertetett. Vázolta a fasizmusnak az egyházhoz való visr ^ • nyát, majd kifejtette, a fasizmus államtani felfogását. Rámutatott arrahogy a fasizmus egy teljesen uj akció,, Nem azonos, sőt nem reakciója a leninizmusnak, hanem sajátos mozgalom, ftmi közös vonás a fasizmusban, a hi tleri rmusban és a bolsevi zmusban van az abból fakad, hogy a X>E század problémái aaonos vetületeket, esetleg azonos megoldásokat is hozhatnak létre. Azt szokták mondani, hogy az időbeli sorrend: a marxizmus, az erem: az olasz és a német forradalom és ezek az időbeli sorrendiségen kívül, logikai kapcsolatban is van egymással. Ezek a logikai kapcsolatok azonban nem mélyreiiatóakg Végül kifejtette, hogy az orosz forradalmat elméletileg készítették elő és a forradalomban az elméletet akarták megvalositani Ezzel szemben Mussolini a fasizmus elméletét nem előre alkotta meg 0 A német nemzeti szocializmus programja viszont a mozgalom hatalomrajutása előtt meg volt már Hitlernek a* Ke in Kampf^clmü könyvében, kés'Jőbb dolgoz • ta ki Rosenberg és a több pártteoretikus a hitleri -raus elméletet. Az elé-
