Magyar Országos Tudósító, 1936. október/1

1936-10-14 [149]

Általában arra kell törekedjünk, hogy a túlzottan megnyilvánuló gyámkodás alól kiszabaduljon a főváros es amint nincsen szükség se pénzügyi, se egyéb diktátorra, ugy szükség van arra, hogy az összes fővárosi ügyeket demokratikusan készitsék elő. Csatlakozik Csilléry András megállanitásához, amely arra vonatkozott, hogy a szanálásra semmi néven nevezendő szükség nem veit, de ugy különösen nem, amilyen módon azt lefolytatták. Teljesen osztja az előtte szóló aggodalmait a tisztviselők helyzete felett* Ezután a villcmosdrágaságról beszélt és azt hangoztatja, hogy az csak roszszabbitotta. a helyzetet, mégpedig a vállalatnúl éppen ugy, mint a közönségnél. A pénzügyeket éppen ellenkező módon kell rendbehozni, mint ahogyan a szanálás tette, mert az agyonterhelt közönségtől csak akkor lehet nr.gyobb eredményeket várni, ha a drágítások helyett olcsóbbodásokra kerül a sir. Inditványt terjeszt be arra, nézve j hogy a. szanálási kérdéseket,elsősorbon pedig a státusrendezési j..vaslatokat, az z.lkalmazotti fizetésekre vonatkozó határozmányokat, a közüzemi munkások sorsát megszabó intézkedésekot, a közúti és közszolgáltatási ta,rif ákat sürgősön hozzák az autonómia szervei elé. x\ polgármester nehéz pénzügyi helyzettel birkózik, az tagadhatatlan. Minden orófeszités hiábavaló o.zoriban, ha gyökeresen meg nem változik a kormánynak a fővárossal szemben folytatott pénzügyi politikája.. A mognövokede11 feladatkörök ellátására* egyre kevesebb anyagi eszközt bocsátanak rendelkezésre, de ez nemesei: a fővárossal szemben yojo igy, honom a vidéki városokkal szemben is

r Egyre világosabban latszik, hogy ebbon a. helyzetben szükség van valamennyi magyar város együttos komoly fellépésére, s mivel ez a. meggyőződése, • inditványozza,, hogpy a polgármester tegyen cliterjosztást a közgyüiésnei: a kormányzat részéről a városok ellen alla-.lmo.zott pénzügyi rendelkezésekkel szembeni és a vidéki városokkal együtt való fellépés megszervezésére. Hosszasabban kell foglalkozni az államrondorségi hozzájárulás ügyévol is. Eveken keresztül hárommillió pengőt fizetett a. főváros, ezt átmenetileg kétmillióra csökkentették, viszont mindössze nyolcszázezer aranykorona- lehet az a,z összeg, melynek bokivánása jogosult, Epjpcn ezért inditványozza, forduljon a közgyűlés felirattal a kormányhoz és kérje, hogy az államrondorségi hozzájárulás összegét évi ogyraillió pengőben szabja meg. Beszedő végén a különböző szociális problémákat hozta szóba, majd kijelentette, hogy mivel sem ő, som partja, non lat a költségvetés-tervezetben a polgárság érdekeinek megfelelő céltudatos elhatározásokat, azt nem fogadj:; el. yáV

olytatá

sa köjptkpzjkz/ —HádAÉLGZAS. Kov ácsházy Vilmos tanácsnokot mély gyász érte. Édesanyja, özv. Ge schader Edonó október 13-an, hetvenedik életév ében ^olhuhyt, Az elhunyt nagyasszonyt október 15-én, csütörtökön délután négy órakor temetik a farkasréti temető halottasházából. Az engesztelő szcntriisoáldozgtot podig pontokon, október 16-án délelőtt tiz órakor mutatják be a városmajori plébániatemplomban, /ÍVÍOT/H A TISZTIFóOHVOS E..LHAVI JELENTÉSE. Csordás Elemér tisztifőorvos szerdán adta. ki a fertőző megbetegedések állasáról szóló félhavi jelentését. Ennek adatai szerint szeptember második felébon 342 fertőző megbetegedés volt Budapesten, melyek közül 104 vörheny, 58 diftéria, 48 hastífusz, 33 vérhas eset volt. A halálos áldozatok száma 13 volt, 6-an vérhasban, 4-cn hastifuszban haltok mog, a többi eset más betegségeknél fordult ole. /ÍÍOT/H ; fS? ORSZÁGOS LEVÉIJAR