Magyar Országos Tudósító, 1936. október/1

1936-10-12 [149]

DE MONZIE FRANCIA KÉPVISELŐ ELŐADÁSA. A Magyar Külügyi Társaság meghívására Budapestre érkezett De M o n z i e francia képviselő, volt közoktatásügyi miniszter hétfőn délután "Les lettres et'la politique" címmel előadást tartott az Ország­ház delegációs termében. Az előadáson megjelent József Ferenc királyi herreg, Anna királyi hercegasszony, Bethlen István gróf és Teleki Bál grof volt miniszterelnökök, Láng Boldizsár báró, a képvise­lőház külügyi bizottságának elnöke, Villan! Lajos báró követségi tanácsos, a külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője, Baranyay Zoltán kö­vetségi tanács'-3, Beauverger báró a budapesti francia követség ügyvivő­je, Kenéz Béla és Lukács György volt miniszterek, Hantos Elemér ny, ál­lamtitkár, Frrster Pál báró, valamint a francia kö­vetség több tagja és a budapesti Irodalmi élet sok képviselője. Az érkező vendégeket Pékár Gyula volt miniszter, a Magyar Külügyi Társaság elnöke, E öttevényi Olivér és B o ó r Elek, a társaság alelnökei fogadták. Pékár Gyula elnöki megnyitójában üdvözölte a királyi hercegi párt, ismertette Se Monzie eddigi működését és'meleg szavakkal mutatta be a képviselőt az előkelő hallgatóközönségnek. Emlékeztetett ar­ra, hogy 1923-ban a francia kormány nevében, mint közoktatásügyi minisz- . ter, ünnepséget rendezett a Sorbonneon Petőfi Sándor születésének száza­dik évfordulójára, A lovagias francia nemzet - mondotta Pékár Gyula ­négy évvel a háború után a francia'gondolat szentélyét ajánlotta fel, hogy ott dicsőitsenek egy magyar zsenit. Az ünnepséget, amelyen a francia köz­társaság elnöke is képviseltette magát, a legmelegebb barátság és rokon­szenv jegyében rendezték meg. Mcst az egész nemzet nevében boldogan mon­dok hálás köszönetet azért a -sok rokonszenvért és baráti tettért, amely­ben Magyarországnak része volt. De M c n z i e képviselő, megköszönve az üdvözlést, . hangoztatta, hogy első alkalommal tart előadást Magyarországon, de már többizben beszélt Magyarországért. Most nem akarok politikáról bt^zélni - mondotta -, de ha majd arról is beszé­lek, ugyanolyan beszédet akarok mondani, mint más fővárosokban, például Bukarestben, - Az előadás tárgya - folytatta De Monzie - az irodalom­nak a politikához való viszonya a múltban, a jelenben és a jövőben, aho­gyan elképzelem a szellemi szabadság megújhodását. x Az előadás első részében a képviselő elmondotta több nagy iró kapcsolatát a politikával, akiket a nyilvános szereplés már vonzott Montaigne idejétől, egészen Renanig, Barresig, Részletesen elemezte a háború alatti szellemi mozgósitást, amelynek a vége az lett, hogy a nemzeti érzés rendkivül megerősödött, Érmek utolsó állomása: a pártok elhóditják a hazától a nagy szellemeket es az állammá lett párt magának sajátítja ki a szabad gondolatot, \ legjobb példa erre a kommu­ninmus, Elmondja az előadó André Gide patetikus aggodalmát, aki már négy év óta nem ir, mert nem'tudja összeegyeztetni uj hitét hivatásának szavával, » s - Milyen helyet lehet biztosítani a független irodalmi munká­naki a független kutatásnak? Napjainknak ez egyik legnehezebb problémája. Elmondja De Monzie, hogy e; probléma . megoldásának keresése indí­totta egy uj francia enciklopédia tervének felvetésére, amelynek célja vr na a jelenlegi bizonytalanságok állandó kutatása- és egyúttal összes ismereteink reviziója, - A léleknek, a szellemnek - mondotta befejezésül a kiváló előadó - az uj ismeretek bibliájában is biztositani kell az ellenmondás jogát és még kell adni azt a lehetőséget, hogy való életet leheljenek az irodalomba. A rendkivül érdekes előadásért P e k á r Gyula, a Külügyi Társaság elnöke mondott köszönetet és kérte De Monzie képviselőt, hogy a magyarok iránti rokonszenvét a jövőben is tartsa meg. /MOT/X-Sz.

Next

/
Thumbnails
Contents