Magyar Országos Tudósító, 1936. október/1

1936-10-09 [149]

BARTH, A NAGY REFORMÁTUS HITTUDóS ELŐADÁSAI BUDAPESTEN, A DUNAMELKEKI_ REFORMÁTUS LELKÉSZEK TANFOLYAMÁN. /""T^N (JZ£ ) Ravasz László püspök köszöntötte a kiváló svájci vendéget. B a r t h Kárcly dr.bázeli egyetemi tanár, akit a református hittudomány művelői vallanak az elsőnek maguk között, pénteken Budapestre érkezett és a dunamelléki református egyházkerület egésznapos lelkészi továbbképző tanfolyamán két előadást tartett. A református lelkészi társadalmat évek óta nem mozdította meg ilyen tömegben az érdeklődés, a Ráday-utcai székház díszterme szorongásig telve volt, A lelkipásztori tanfolyamon Ravasz László dr.dunamelléki püspök látta el az elnöki tisztet, ő végezte a bevezető áhitatszolgálatot is, majd hosszabb köszöntéssel fordult Barth professzorhoz. Nem kell bemutatni Barth Károlyt ma sehol, egyetlen protestáns közösségben sem - mondotta -, nagyon örülünk annak,hogy itt van, találkozhatunk vele és nagy várakozással nézünk előadásai elé, Barth tanár ezután megtartotta két előadása közül az elsőt

; "Népegyház, szabad egyház ós hitvallő egyház" cimmel. A magastermetű,^ szemüveges, borotvált arcú, diákos külsejű hírességnek a tiszta evangéliumi alapokra visszatérést hirdető "ujreformátori teológiája" a világ protestáns és római katholikus hittudosait egyaránt pro vagy kontra állásfoglalásra késztette. De nemcsak tudományos munkássága, hanem a német egyházpolitikai harcokban képviselt álláspontja is súlyt és jelentőséget biztosit a svájci tudósnak, A német nemzeti szocializmust, mint állami és társadalmi rendet ugyan nem ellenezte, de kizárólag evangéliumi hítelvi alapon küzdött minden olyan törekvés ellen, amely a keresztyénség szellemi és alkotmányos életébe az állam egyoldalú beleszólási jogát akarja érvényesíteni, E fellépése miatt kellett otthagynia a múltévben bonni egyetemi tanszékét, s akkor a bázeli egyetem meghivása folytán hazájába tért vissza, Barth dr. ma is bizonyította, hogy nemcsak kiváló tudós, de prófétai erejű igehirdető is, - Az egyház és az állam viszonya - mondotta első előadásában - mindig mozgalmas, napjainkban ismét felélénkült ez a kettősség, mert erőteljes belső változások folyamatába került az állam is, az egyház is. Az egyház külső formája - igy folytatta - az államhoz való viszonyából'adódik és háromféle lehet: népegyház, szabad egyház és hitvalló egyház. Az első formát akkor kapja meg az egyház, amikor az állam^vállalja'áazt és méltónak tartja, hogy védelmébe vegye, támogatásában részesitse, az egyháznak ezzel szemben vállalnia kell az állam érdekeinek munkálását. Második egyházforma akkor valósul meg, amikor az állam ugy tekinti az egyházat, mint - magánvállalkozást, nem tesz ellene aemmit, egyszerűen eltűri azt; az egyház ebben az esetben tagjainak gondozását, az állampolgárok lelki nevelését tartja főfeladatának. Viszont az egyház hitvalló jellege akkor domborodik ki, amikor az állam elnyomja az egyházat és önként adódik a kényszerűség, hogy az egyház inkább Istennek engedelmeskedjék, mint az embereknek^ - Az egyház - hangsúlyozta Barth professzor - nem lehet piac, iskola, szinház, vagy szalon, az egyház a maga mondanivalóját csakis és egyedül a Szentírásból veheti. Az öndicsőségével eltelt, bizonytalanságaival kinlódó embernek tartozik hirdetni az egyház Krisztust, mint egyetlen szabaditót. Mi történik a "népegyházzal", ha az állam háborút' visel? Erre a kérdésre nehezebb nekünk válaszolni, mint atyáinknak,, . A néyegyház gyakran nem jelent mást, mint megnemértést az állam feladataival szemben - és ugyanekkor eláruiását saját hivatásának, Ha az egyház hittel, meggyőződésből lesz népegyházzá, akkor maradhat fenn csupán. Egyháznak és államnak Jézus Krisztus óta nagy eltévelyedései voltak, de legszörnyűbb az a tévedés, amikor az állam az egyház teljes megsemmisitésére tör. Az állam kétféle módon próbálja totális uralmát elérni: vagy kisértőjévé, vagy kiirtójává lesz az egyháznak. A hitvalló egyház: a megbízatásához hü egyház. Rendkívül finom árnyalatokban fejr tégette tovább is Barth dr.az egyház oszményi alakját, a hitvalló egyházij formát és annak követelményeit, majd T^i Varga Sándor vértesaljai esperes,csákvári lelkésztarig tott érdekes,színes előadást, "Lelkipásztori típusok" cimmel. /folyt.köv