Magyar Országos Tudósító, 1936. október/1

1936-10-08 [149]

A Turul Szövetség Magyar Nép Hete előadássorozatában csütörtökön dr,. V: e i s István,'az OTI nyugalmazott vezérigazgatója "Város, falu, tanya" címmel adott elő. Bevezetőszavaiban a tanya, a város és'falu fogalmát ismertebte, majd először a tanyai településsel foglalkozott. A tanyai települést ma már az összes körök helytelennek tartják. Biztos, hogy egy kis előrelátással sokkal szerencsésebb letelepülési módot lehetett volna találni. A tanyások elete korántsem olyan rózsás, mint ahogyan azt a robogó vonatok ablakáb°l, virágzó akácok között meghúzódó kis bogárhátú házakat látva az emberek elképzelik. A tanyai lakos, ha megbeteg*szik, orvos nem áll rendelkezésére, -"-ulturigényeit kielégíteni nem tudja, Az úgynevezett tanyai iskolák is öt-hat kilométerre vannak az egyes tanyáktól. Ha valami hivatalos engedélyre van szüksége, félnapi járóföldet Is meg kell tennie érte. Nem termelhet azt, amely öt versenyképessé tehetné, Kerti vetemény és gydmölcs termelését hiába is ajánlják neki, mert a rossz utak miatt azt- értékesíteni nem tudja. A tanyai lakosság mostohagyermeke a társadalomnak. Valamivel jobb helyzetben vannak azok, akik valamelyik uradalomhoz tartoznak, viszont ez egy ujabb jobbágysorsot jelent e A tanyai'probléma megoldásánál a tanyák központosítása volna a legcélszerűbb mód, k másik települési tipus a falu. Nálunk ugyan tulajdonképpen' falu nincs, mert hiszen a falut kisközségnek, vagy nagyközségnek hívják. Az előadó ezután a falu lakosságának feladatát ismertette, A magyar falu lakossága szerinte nem áll feladata magaslatán, mert hiszen sajnos sajátmagát sem tudja megfelelően eltartani. A falusi intelligenciát felelőssé tenni azonban a falu helyzetéért nem lehet. Döntő segítség a falu helyzetében a közvetítő kereskedelem lefaragása volna. Szükséges a ' falusi közigaagatás reformja és természetesen megfelelő földbirtokreform,, A városokról beszélve megállapítja, hogy a magyar városok legnagyobb része egy-egy nagy falu., Es itt van Budapest, a maga másfélmilliós lakosságával, ahova centralizálva van irodalom, szinház, tudományos, kereskedő' mi és hitelélet, ami végeredményben azt jelenti, hogy Budapest kezében van az egész ország, A nagy helyesléssel fogadott előadás után vita indult meg, amelynek során D e z s ő Kázmér Nagykőrös polgármestere, K o n c z János főjegyző ésGesztelyiNagy László egy.mi tanár szólaltak fel. Ezután dr, A n t a 1 Laj^s főrrvos, a Budapesti Orvoskamara alelnöke tartotta meg előadását "áépegószség, népbiztositás" cimmel. Előadásában a magyar biop^íitikai mozgalom célkitűzéseit; ós eredményeit vázolva, rámutatott arra, hogy a magyarság kvantitatív és kvalitatív biológiai megerősítése jelentheti a politikai törekvések kiindulási pontját. Az utódállamoknak tulszaporodásával fenyegetett magyarság számára létkérdés egy céltudatos embergazdálkodás bevezetése, egy céltudatos népszaporitásá program felvázolása. Biológiai értékeiben leginkább a falusi magyarság van fenyegetve, amely az ipari munkásokkal és a tisztviselőkkel szemben még mindig nélkülözi a szaveze+t betegellátás előnye*.l-o Dr, Antal La jos tervezetet terjesztett elő, amely megoldaná a mezőgazdasági lakó;eág-betegellátásán kívül a Bársadalombiztositó intézmények anarchiáját is„ Az előadó szerint az egészséghez való jog minden magyar ember elemi joga és ozt a magyar társadalom minden rászorult tagja számára előfeltételek nélkül nyújtani kellene. Az érdekes és éra ékes előadáshoz S t e u e r 'Gyula ny, államtitkár ésPadányi Gulyás Jenő szólt hozzál. A Turul Szövetség vita-sorozatát pénteken délután 5 órakor a Magyar' Mérnökegylet Reáltanada-utca 13/15 szám alatt levő székházában folytatja,/MOT/Szy,