Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2
1936-09-21 [148]
1. törvén/ S2éki kiadás. Budapest, 1936. szeptember 21. A FELESÉG ÉS AZ ANYÓS EEGBCAL'O ZTAK AZ APÓSAT Ba JUTALMAZÓ FIATAL FÉRJET. Sebestyén Ferenc 34 éves lajosmizsei kisgazda éveken keresztül feles haszonra bérelte apósának: a 7o éves Szóród László gazdálkodónak a lajosmizsei határban elterülő rópaföldjét. A bérleti viszony akkor sem szakadt meg közöttük, amikor Sebestyén annyira összekülönbözött fiatal feleségével, a 23 évas Szórád Ilonával, hogy külön is váltak s a menyecske szüleihez költözködött vissza. A mult év őszén Sebestyén, . anélkül/ hogy szándékáról apósát előre értesítette volna, felsaedte a bérelt birtokrészen az érett répát, és a reá eső mennyiséget haza elmarta fuvarozni a saját gazdaságába. Amikcr Szórádék erről értesülbek, mind a hárman: feleség, após és anyós botokkal felfegyverkezve kivonultak a bérelt birtokra, sőt hogy a répa e^szállxoását minél hatásosabban megakadályozzák, az öreg gazda töltött revolvert ls vitt magává]Kínt, a répaföldön szóváltás kerekedett, aminek hevében. Szórád pisztolyt fogott vejére, hogy a szerinte jogosulatlan és idő ceiotti répaszállitást meggátolja. Sebestyén a kezében lévő- ásóval verte ki apósa kezéből a revolvert s olyan hatalmasat ütött az öreg gazda karjára, hogy az eltörött. Az összeroskadó öregembernek a felesége és a leánya; Sebestyén Ferencné siettek segi .ségére és botjaikkal agybafobe verték a fiatal kisgazdát. Az ügy a kecskeméti törvényszék elé került, ahol a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alarján megállapítást nyert, hogy a jogtalanság terére Sebesoyén Ferenc vádlott lépett, minthogy Szórád nyilván csak ijesztéssül és javainak jogszerű megvódelmc zése érdekében vette elő pisztolyát, de ve^ét/ egyáltalában nem bántalmazta. Ezen az alapon a törvényszék az ugyancsak megvádolt Szóród Lászlót felmentette s felmentette jogos védelem cimén a sulyoa testi sértés vétségének vádja alól Szórád Lász Iónét és Sebestyén Pererídnét is. A törvényszék Sebestyén Ferencet súlyos testi sértés vétsége miatt négyhónapi fogházra itélte. A aábla az elsőfokú ítélet felmentő részét helybenhagyta, Sebestyén vádlott büntetését pedig kéthónapi fogházra mérsékelte, mert nyomatékos enyhítő körülménynek vette azt, hogy a fegyveres fenyegetőzés valóban könnyebben kihozhatta sodrából a vádlottat.. A tábla Ítéletében rjind a közvádló, mind a közvédő megnyugodtak, /MOT/Ky. ,. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ENYHÍTŐ KÖRÜLMÉNY: A TÖMÉNYTELEN SZARiAZAS. KszeVció Tépett ruhájú, borostás képű fiatalembert vont ma felelősségre dr. Vajay Gábor büntető járásbiró lopás vétsége címén. Kovács- János napszámos volt a vádlott, aki ellen feljelentés érkezett, hogy egy alkalommal rábíztak néhány csirkét, hogy azt egy bizonyos helyre elvigye, ő azonban ezeket eladta és a pénzt elköltötte. Még több apróbb piaci'lopást is terhére rótt a királyi ügyészség, A vádlott s Írásba hajló hangon ismerté 1 * lóün ősség ét: - Törvénytelen- gyerek vagyok, sehol sincs hosszabb ideig maradósom, de én igen nagyon szeretem az édesanyámat és mivel nagy nyo/morában máskép nem tudtam Őt megsegíteni, igy történt az, hogy bünbo estem. A járásbíróság négyrendbeli lopás vétségében mondta ki bűnösnek Kovácsot és latheti fogházra ítélte el. Enyh-tó körülménynek vette azt, i ogy törvénytelen gyermek és hogy nem notórius bűnözési szándék vezette, hanem meg nem cáfolt védekezése szerint édesanyján akart segíteni, /MOT/Ma.
