Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2
1936-09-21 [148]
/A NEMZETI MUNKAKOZPONT PEG3I ZÁSZLÓBONTÁSA. Folytatás !„/ Osztály harccal megoldani a munkás kard ás eket nem leheti A mult tanulsága Igazolt bennünket, hogy csakis törvényes utakon rendezhetjük a munka és a toké kívánatos viszonyát. - A törvényhozás munkáját a következekben látom: Miután szociális államban a gazdasági élet iránytűje csakis a közjóé és a közérdek lehet, törvényes eszközökkel ki kell küszöbölni a munkásság ás a munkaadó társadalom közötti osztályharcot es e 1 kell ismertetni a töke és a munka gazdasági egyenrangúságát e -<«. munka minden állampolgár legelemibb joga ás kötelessége, ennélfogva olyan reformokat teli hozni, hogy minden magyar ember becsületes megélhetéshez jusson. Hogy senkit se ^rhessen bántod ás azért, mert nemzeti alapon szervezkedik, sürgésen biztos itani kell a munka szabadságát. Miután a munka természetes célja, hogy a nemzet minden tagjának biztosítsa emberhez meitö megélhetését, azért az erkölcsi es jogi alapon felépüld nemzet-állam feladata es kötelessége, hogy a munkát teljes társadalmi védelemben részesítse. Evégből az egész vonalon, minden szalmában, sürgősen be'kell vezetni a negyvennyolcórás munkáld ót és a minimális munkabáreket, - A női munkásokat fokozatosan mellőzni kell a gyárakból, mert a n..nek a gyermek nevelése az igazi hivatás-, nem pedig a férfiak kiszorítása a munkahelyékről. Napi nyolc-tizennégy érán át gyári munkát végző nő képtelen az anyaság fenséges hivatásának betöltésére. Szabályozni kell a munkás felvételek ás a munkás el bocs át ás ok feltételeit. Ennélfogva meg kell valósítani az államilag ellenőrzött egységes munkaközvetítést. Tűrhetetlen állapot .-.z, hogy egyes baloldali szervezetek ebből politiki, v-agy üzleti h s znot kovácsoljanak maguknak. Ki kell építeni, illetőleg reformálni kell a munkásbiztosit ás es segélyezés különböző ágait. Egészséges családvédelmet akrrunk, «mely nem szónoklatokban merül kl, hanem cselekedetekben. - Rendezni kell a munkásság lakásviszonyait és oda kell hatni, hogy az a munkásember, akinek nagyobb a családja, nagyobb ..arab kenyeret nyújthasson gyermekeinek. Szigorú ellenőrzést követelünk egeszsagügy* szempontból az egyes munkahelyeken és emberi bánásmódot a munkássággal. - A Nemzeti Munkaközpont harcol a munkásság kulturális fejled ~ se erdekében is, mert az anyagi javakon tul szellemi j..vakra is szüksége van a dolgozó társadalomnak, hogy a nemzet egyetemességében az őt megillető he.íyet méltóan betölthesse. Gondoskodni kívánunk tehát a munkásság munka utáni oktatásáról, szó a-koztatásáról, szaknál és kulturális továbbképzéséről, hogy minden munkás, minden - akár kézzel, -kar fejjel dolgozó ás kötelességet teljesítő - magyar ember teljesen egyenlő mértekben érezze ás tudhassa magát a nemzet teljesertekü es jogú polgárának» Vitéz Márton Béla által mutatott irányelvek n -gy lelkesedést keltettek uS egybegyűlt munkásság körében ás hosszasan ünnepelték országos elnöküket. Marton Béla után C z i o o r István, a v-smunkások titkára, majd i& o 1 n ár Sándor országos igazgató beszeltek. Kovács István vasas elnök ..s Mester János titkai* után P á 1 o s István a magyar munkásság ne"ében v ias aaut .s ltotta a szoc iáldemokrata pártnak a spanyol kommunista kormány mellett tett szimpáti. —nyilatkozatát» Ezután R o n k a y Ferenc országgyűlési képviselő vázolta a munkásmozgalmak fej 1édesét -.s fejtegette a bányamunkásság speciális helyzet ét» ->• nagygyűlés táviratban üdvözölte a kormányzót, yltáz Gömbös Gyula miniszterelnököt. Bornemisna Gáza iparügyi- es Fabinyl Tihamér pénzügyminisztert. A lelkeshangulatu nagygyűlés a Himnusz e.léheklésével végződött . Vitáz M a r t o n Béla R o n k a y Ferenc országgyűlési képviselő társaságában a gyűlés előtt P^cs város társadalmának vezetőin .1 tiszte í gö 1 átogatásókat tett, /MOT/n.
