Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2

1936-09-17 [148]

GRÓF SZÉCHENYI IffKLÓS Hll'ELSERTESl B NPEEE, A büntetőtörvény szék kár ton-tanácsa ma tartott folytatólagos tárgyalást gróf Széchenyi Miklós áa dr. Keleti József szombathelyi ügyvéd hitelsértési perében; A vád szermt a fiatal gróf, mint tettes, az ügyvéd pedig, mint bünsegédi bűnrészes követték el a hitelsértést, még pedig dr. Sekeres István, a grófi család volt jogtanácsosa kárára. Sek?resnek a perek viteléből kifolyóan nagyobb összegű járandósága volt, de s vád szerint Széchenyi gróf, az azóta elhunyt Széchenyi Jenő' gróffal együtt kijátszotta az ügyvédet olyképpen, hogy kiegyezett a Eermes magyar általános Váltóüzlet R.T. g és ennek során 7ooo schilling, majd később még további .8000 schilling kiegyezési összegből az egyezség megkötésekor lo.ooo pengőt Keleti József és ÍZ időközben szántén elhunyt Szemére Aladár ügyvéd ' lé-fl; a fennmaradó öszszeget - a vád szerint - szia eges szerződés alapján báró Fióth Tibor részére biztosította. A grófi családnak a Hermessel különféle ügyletei voltak." a pereket egy ideig Sekeres vitte s az ügyvéd panasz... szerint az ő kijátszására történt később a kiegyezés. ' . AZ elmúlt tárgya"! ás 0:1, amely ez év tavaszán folyt le, részletesen kihallgatták ugy a fiat.. . grófét, mint Keleti dr.-t* akik tagadták bűnösségüket . Széchenyi aiklos gráf azt hangoztatta, hogy Sekeres István dr. rengeteg perbe-vitte bele éa többek között négy pert inditott a'Hermes ellen. Folyt per birtokaim, visszaszerzése iránt is - folytatta a gróf - belekeveredtünk egy 369,ooo pengős száuadási perbe'is, de folyt még. ezen kívül több más nagyösszegü vó.1 tókiadás Iránti ügy is. Kubelik Jan és f elesége ellen szerződés megser misitése iránt indítottunk eljárást ugynesak Sekeres ügyvéd biztatására és abban reménykedtem, hogy ügyeink rendeződnek és valamit visszakapunk vagyonúnkból. Ekkoriban nem ta rtózkodt om Magyar országon és amikor Pestre jöttem,felvilágosítottak, hogy lehetetlenség, amit remélek, az egész pereskedés nem más, mint revolverezés: hasznom nem lesz belőle. Valósággal kinevettek. Ekkor Szemere és Keleti azt aj nlották, egyezzek ki a. Hermessel és próbáljak a személyi obiig ót 01 szabadulni, - Sekeres ügyvéd ur tadott az egyezségről, hisz én folyton kértei:, hogy szüntesse be • pereket és kössünk megállapodást* Neki azonban az volt a legfontosabb, hogy követelése elsősorban nyerjen kielégítést, mással nem törődött. Én ezután kiegyeztem, A vörösvári birtok kapcsán javán ra mutatkozott 7ooo pengő s esetleg még egy nagyobb összegű követelés, amelyből lo.ooo .pengőt bírói letétbe hely eztünk Keleti dr. és Szemere dr. részére, Fiath báróhoz került volna az ezen felüli összeg, szívességből egyezett bele abba, hogy a pénz nála legyen, amíg rendelkezem felette. Semeres ügy veddel többizben akartára elszámolni, de azt mond ta; peres uton akarja követelését éryényeSÍtehi« Több pert inditott ellenem, egy 2o.ooo pengős pert el is vesztettem, de az ítélet még nenmjogprős - fejezte be védekezését Széchenyi Miklós gróf. Keleti József dr.-t hallgatták ki ezután. Elmondta, hog/ régebben keletkezett követelése biztosítékául került letétbe lo.ooo pengő, nmei;, ben benfog l-l tátott az egyezséggel kapcsolatos honoráriuma is, Togadta az ügyvéd, hogy hitelezők megkárosítása érdekében bármiféle tevékenységet kifejtett volna. Arra az elnöki kérdésre, hogy van-e Széchényi Miklósnak valami vagyona, azt válaszolta az ügyvéd, hogy tudomása szerint az országos Levéltárban letétként szereplő és sok százezer pengőt érő Rákóczi levéltár jogilag tulajdonképpen gróf Erdődy Lajosé, akinek viszont gróf Széchenyi Miklós az örököse, Sekeres István dr. sártettet szintén kihallgatta a törvényszék. Elmondta, hogy ügyvédi megír.- t- Ima z ás alapján indított különféle pereket, Dijlevél szabályozta munkasságának honoráriumát:. tizenöt ssjázalók járt a peresített összegek után, Rengc.eg kószkiudása merült fel, de máig egy fillért sem kapott. Később tudta meg, hogy az ó tudta és megkérdezése nélkül kiegyeztek a Hermessel. Utalt arra is Sekeres dr., hogy nem felel meg a valóságnak az az állítás., mintha a. grófék érdekében alaptalan pereket indított volna, AZ sem áll - mondotta - hogy Széchenyi éknek azért kellett kieg-ezniök, mart kül önben; le perv aszt esel: lettek volna. Báró Fiáth Tibor arról vallott, hogy szívességből kapcsolódott az ügybe ós nem tud semmiféle jogtalan eljárásról, /Folv.t. kövi/S-m.