Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2

1936-09-28 [148]

A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a tavalyi háromszázévá s jubileumkor elhatározta, hogy ezután minden évben Pázmány serleg la kora át rendez az egyetemet alepitó biboros emlékezet óro és szellemének méltatására. Az idén, most vasárnap délben tartotta a Gellért-szálló márványtermében az egyetem a se rlogla komát, amolyan meg Jelont Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter ÍB, ott volt Pü*j oy-Szántó Endro, az egyetemi ügyosztály Vezetője, s az egyetem mind a négy fakultásának teljes tanári kara. Az ebéd végeztével Trikál József jgy eternit-tanár mondotta a serlegbe szedet, Bevezetésül azt vizsgálta, milyen gondolatok és érzések vezethették a nagy biborost hatalmas müve megalkotásában. Kifejtette, hogy a hazafias érzés, a vallásos lelkiség és a tudományos szellemiség ápolása,elszélesitése és kimélyitésű irányították Pázmány Péter minden nemes érzését és gondodat át. De más cél is lobogott előtte, Uj kor küszöbén állott a világ, Pázmány Péter okkor,Európa korszellemének fordulópontján alrpitotta egyetemét, hogy az a középkor ke r-sztény értékeinek bástyája legyen* - Pázmány Péter korában - mondotta Trikál professzor - a középkor mélységes hite, vallásossága és egész szellemisége már elhalkul:; és a múltba szürkült. Addig az élőt eleven központja az istenség volt, aki az egész embert magához emelte. Ez az ember a természet talaján állott ugyan, de gondolatai és eszményei a végtelenbe nettek,, Ebben a korban azonban az ember szeme megakad a természeten és r természet szépsége hirtelen egész lényét megragadja,, Azokat a.z örömöket, amelyeket addig a kegyelemből meritett, most a szépség sugározza neki. Számára a.z istenség is a szépség alakjában és varázsában testesül meg, S amint évszázadokon át a vallás szépséggé finomult, most a szépség vallássá magasztosul: ez volt a renaissance, - Ugyanakkor kialakult a térrészettudományos szellemiség, amely az embert a föld varázskörébe húzta s a szellem tovább haladt a maga utján. Amit azonban Pázmány Péter meg nem é rt, azt három évszázados egyetemünk látta és tapasztalta. - Isten szellemét a föld szellomo követto, az égi ember helyét elfoglalta a földi erabor, Isten imádását a természet imádása. Jelszó lett: Ismerd meg a természetet, mert a tudós hatalmat ad. De az ember ^hhoz idomul, amit szeret: latin szellomo tiszt;; boldogsággal és Isten fiainak szabadságával töltötte el az ember lelkét, a föld szelleme a megkötöttség es a gt.-piessóg életérzéséivel hatja át, A földi ember világ szemléiéfto a gépies és természettudományos világszemlé-e t, amely a természetfölötti, az 'égi jiator szemléletét száműzi. S az eredmény? á földi ombor kimarja a természetből a. Teremtőt, a testből a lelket, az erkölcsből az isteni szentesítést, a jogból az isteni eredetű természetjogot; a művészetből az eszményt, a. történelemből a gondviselést s az egész élet csak a létért való küzdelem, amelynek rugója felfalni, vagy felfalat ni. Ez a korszellem szülte a politikai és társadalmi forradalmakat, a vallásüldözést, a kultúra lerombolását, amint ezt éppen ma is látjuk Spanyolországban. Az ember gonoszsága mar több mint emberi, több mint állati: sátáni! Trikál professzor a továbbiakban kifejtette, hogy szerencsére éppen napjainkban uj világszemlélet bontakozik ki: ez az uj szellemiség* Az uj elgondolás uj eredményekre vezetött és a. szellem elfojtott lángja újból feléledt. A naturalizmus kiölte a szellőmet a gondolkodásból s az ember újra felfedezte a szellemiséget. Rájött arra, hogy a gondolkodás nem gépies művelet, hanem szabad és eszményeket képező tevékenység, A gondolkodás több mint a.z érzékek gépiés munkája, a gondolkodás törvényeket keres; nemcsak kivülről, hanem belülről, az okok láncolatán át ismeri meg az örök és változhatatlan igazságokat,/?-ktfv,/ •