Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2
1936-09-24 [148]
/Benedek Zsoltot beiktatták a tolnai református egyházmegye gondnoki méltóságába. Folytat ás, 1/ - Az egyház - igy folytatta Benedek Zsolt dr, - nem járna helyes uton, ha maga akarna uj társadalmi és gazdasági rendet teremteni, de a lelkek nevelése a kezében van .s ezzel elsőrendű szociális tény ezovirVáTÍTc7"~k^^ amely aztán megalkotója lesz "az igazságosabb és testvériesebb keresztyén társadalomnak". Az egyház nem csinálhat közvetlenül szociális politikát, nem s zabályózhatja a magántulajdont, nem oszthat földet, nem szocializálhat gyárat, nem vehet köztulajdonba termelési eszközöket, de szemét állandóan rajta tarthatja a mindenkori társadalmi dS gazdasági renden, ráhelyezheti azt az Ige mérlegére: Igazságos kritikát mondván, hogy az mennyiben összhangzatos a Szentírás tanitásalval,^ Az egyház szüntesse meg a szo. clálls kérdést?" - sajnos a dolog nem ennyire egyszerű. Amig ember lesz, bün is lesz: amigbün lesz, szociális kérdés Is lesz. Azonban megnyugodni ebben és tétlenül nézni a szociális bajok halmozódását, ujabb bün volna. Természetesen keresztyéni kötelességünk törekedni a szociális kordás helyes ós végső megoldására, vagyis annak megszüntetésére még ak kor ls . ha előre tudjuk, hogy a kitűzött célhoz nem fogunk eljutni. Hiszen a Megváltó is arra hívott fel bennünket. Isten gyermekeit: Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes. - Az enyháznak azonban mint testül e tnek, sajátmagának is va nnak szoo iái is problémái . amelyeknek helyes, az Evangélium szellemeben Történő megoldásával, mint példaadással közrehat szélesebbkörü szociális t érd esek megölő ás ára. Ilyen közvetlen szociális feladata egyházunknak a szegények, elhagyottak és betegek gondozása, "óhajtanám - úgymond -, hogy az én egyházmegyémben öröme tellek a református szeretetmunkák vezérének, Kiss Ferenc professzornak", ** Különös gondom lesz, hogy a belhlvatalnokok állásszerü tisztes megélhetése biztosítva legyen. Sürgetni fogom a kongrua, korpótlék as családi pótlék mielőbbi korsaerü rendezését, mert elviselhetetlen számomra a gondolat, hogy papi és tanítói családok értékes gyermekei kellő anyagi erő hiányában 1 skolázatlanul maradjanakj aki a magyar szellemi életnek ezt az avszázados tápláló-erei; akár kicsinyes pénzügyi okok ürügyéből^ akár felekezeti féltékenységből eldugulni engedi, megérdemli talán az államférfi nevét, de semmi esetre sem a magyar államférfiét.,, - A felekezeti iskolák államosítását, vagy községlesitósét ellenezn 1 fogom; iskoláink egyoldalú feladása a mai felekezetközi helyzetben valóságos öngyilkosság volna. - Hogy a századok viharaiban ve lünk sorsközösségbe összeforrott evangélikus egyházzal a bensőséges meghitt testvéri viszonyt gondosan fogom ápolni, magátólértődő Ígéret azok előtt, akik tudják rólam, hogy ez a testvéries érzés nálam nem ünnepi érákra fenntartott dicsekedés, hanem harmincéves egyházi közpályámon,a nap-nap mellett felvetődő számtalan kicsiny ás nagy kérdés intézésénél következetesen követett, lelkemből ki nem szakítható meggyőződés, - De nincs lelkemben semmiféle felekezettel szemben gyűlölködés, legkevésbbé római k at holikus honfitársaimmal szemben. Én vegyesházasságban, 57 éven át példás odaadással egymásnak es gyermekeiknek élő szüleimtől tanultam meg a mások vallásos meggyőződésének tiszteletét. A félre érte te-s veszedelme azonban nem tarthat vissza annak fájdalmas érzéseket kiváltó megállapításától, hogy a felekezetközi helyzet alakulását aggodalmas honfiMélekkel figyelem, a társadalmi rétegeknek felekezeti szempontok szerint végbemenő tudatos elkülönítése a nemzeti társadalom egységét, s ezzel végső fokon nemzeti létünket fenyegeti. - Ma már nem elégséges a felekezetközi béke fenntartásában rejlő nagy nemzeti érdek egyoldalú hangoztatása, ma már olyan szimptomatikus jelenségek láttára, aminőnek tanul voltunk egy református testverünk budapesti egyetemi tanári kinevezésével kapcsolatban, kötelességünk nyíltan intézni jóérzésű római kathoUkua magyar testvéreinkhez a felhívást, ftHS&ttESOfc SftWMSa w"*ljnft,. • ORSZÁGOS LEVÉLTÁR . "
