Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/2

1936-09-16 [148]

K tKSSiZÁ 5AOYH0RDERSJÜ DÖNTÉSE EGY KISEBBSÉGI ALAPÍTVÁNYI PÖR BEN, Fontos és érdekes örökségi pörben hozott elvi jelentőségű végitéletet a királyi kúria Jakab-tanácsa. Egy vagyonos felvidéki származású földbirtokoscsalád nesztora, id« Balogh Pétéi ugyanis javainak egy részét if j. Balogh Péterre, a fennmaradó vagyonértéket pedig egy létesitendő alapitvány céljaira hagyományozta. Az örökségben nem részesülő Balogh Ilona ós testvére főleg ez utóbbi rendelkezés miatt megtámadták a végrendeletet. Az örökhagyó ugyanis ingatlanvagyonának tetemes részét egy olyan létesitendő alapitvány céljaira hagyta, amelynek célja - a végrendelet szavai szerint - "a Csehszlovákiához csatolt területen élő müveit magyar középosztály fenntartása és erősítése érdekében tanulók, tanitók és lelkészek-részére ösztöndijak adományozása." A felperes és társa a végrendeletet azon az alapon támadták meg, mert szerintük az alapitvány célja "meg nem engedett". Az alsófoku biróságok a keresetet különböző indokolással elutasították s végső fokon az ügy a királyi kuna Jakab-tanácsa elé került, A kúria a felperesek felülvizsgálati panaszát elutasította s elutasitó véghatározatát az alábbi, rendkívül érdekes és nagyfontosságú módon indokolta meg: "A királyi kúria gyakorlata értelmében az örökhagyó rendelkezésével, mint alapítványi ügylettel az alapitvány már létrejött, ha a cél, amelynek értelmében létesíttetett, megengedett. Ezt a jelen esetben vizsgálni kell azért, mert a célnak a felperesek felülvizsgálati kérelmében is vitatott tilos volta esetében az alapitvány nem jött létre és é végrendeletnek az alapit'ványi ügyletet tartalmazó része semmis lenne. Az alapítvány a fent kifejtettek értelmében a Csehszlovákiában élő magyar kisebb ség érdekeit van hivatva szolgálni. Sem ez a cél, sem pedig az, hogy magár hon osságu akár terc észet es, akár jogi személy, anyagi eszközökkel ezt a célt tartósan előmozdítani kivanja, hazai tiltó törvénybe nem ütközik és a nemz ét kőzi jog szempontjából sem tekinthető tilosnak. Az utóbbi szempontból annál kevésbé, mert Csehszlovákia a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal az 1910 évben kötött kisebbségi szerződésben elismerte a területén élő nem zeti kisebbségeknek az élethez és szabadsághoz való jogát, ideértve többek között a va'lós szabad gyakorlatát és az iskolaalapítás és fenntartás lehetőségét. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi miniszternek egyébként arra is módja van, hogy a közérdek érdekében az alapítvány eddig rég meg nem ha tár ózott szervezete tekintetében olyan kikötéseket tegyen, amelyek az alapitvány működésével kapcsolatban a nemzetközi súrlódások felmerő? sének lehetőségét is kizárják. Ily körülmények között nec. helytálló a felperesnek az az álláspontja, hogy az öröklésre hivatott' -lapitvány célja tilos és ennek folytán megdől minden ehhez fűződő következtetésük is, tudniillik , hogy az örökhagyó téves feltevésben végrendelkezett; hogy a rendelkezésének végrehaj tása lehetetlen; hogy ily rendelkezés tételéből már egymagában megállapítandó, hogy a végrendelet megtételekor az örökhagyónak nem volt meg az itélő és elhatározási képessége." A'kúria nagyjelentőségű végitélete a legszélesebb körű jogászi közvélémyényben teljes megnyugvással találkozott, /1/OT/Ky,