Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-07 [147]
DR. ANTAL ISTVÁN IGAZSÁGÜGYI ALIAIAEITKAR MEfHíYITÓBáSZKD'S AZ éOYADNCl. léiEZSTEuZl EOÍÍGRESSZUSÁN. ORSZÁGOS K szekciö P r o cl o a o : A kongresszus lefolyás óról és részleteiből későbbi kiadásunkban adunk tudósítást. - Antal államtitkár beszéde a következő: Lr. Antal István államtitkár a távollévő igaz ságügy minis z -.: érne vében és megbízásából francia nyelven tartott beszédében üdvözölte a kongresszus résztvevőit, akiknek meleg szavakkal köszönte meg, hogy mostani tanácskozásaik színhelyéül Budapestet választották. Rámutatott arra, hogy a magya-• jogfejlődés évszázadok során az élén járt az európai jogfejlődésnek abban a tekintetben is, hogy a nők jogi, politikai és gazdasági egyenjogúságát kiépítse, általában a nő méltóságát s a feleség és az anya isteni és emberi jogait a jogszabályok erejével is biztosítsa. Erréfeonatkozóan a magyar alkotmány és jogtörténelem számos meggyőző példát tűd lel tárni a jog mai müvelője es munkása számára, aminthogy a magyar jog '-s a magyar alkotmányosság szelleme és mai konstrukciója is szem előtt tartja a történelmi fejlődés a nagy princípiumát, - A magyar jogfejlődés ugyanis - folytatta beszedet dr. Antal István államtitkár - s engedjék meg, hogy agy-két ilyen meggyőző példára felhívjam figyelmüket - mar sok évszázaddal szaLőtt felszabadította a hot s i úgynevezett "nemi $ amság középkori inte zmárre al°l. . Varbetszy TrxyéLTwXUu>a mar 1514-lerí kimc-do". éa, nogy a férjes nok, özvegyek, az elvélt asszonyok, - tehát s teljeskoru női népesség túlnyomó része - cselekvőképesség seempontj eb ü l sem férji, sem gyárai hatr lomnak nincsenek alávetve, - A magyar nok már a modern, demokratikus, paris mén tárta kormtaiyf órraa megi. í kulasa előtt részesei voltak a törvényhoz ásnák; nemesi özvegyek r. •e : i, • -a ndi alkotmányosság korában a követ es a megyei cisztvisalov 1 sz r ,sn-1 szavxz *. ti joggal bírtak, sőt egyes főrangú, özvegy nok az örszágiyülesva maguk is követeket küldhettek. Voltak kir éLynoink, a leik az u: alkodéi jogok teljességét gyakorolták, s egyes történetíróink szerint voltak noi főispánjaink is, akik a történelemben igen nagy szerepet játszottak. - Ennek a jogfejlődésnek szeíves és logikus konzekvenciája iz, hogy ma a magyar nők aktív es passzív választói joggal birnak, s hogy parlamentünknek több illusztris né tag ja van, akik mind szellemi felkészültség, mind buzgalom, mind a közérdek önzetlen és harcos Szolgálatában nagy érdemeket szereztek - - gukaek es az egész magyar női társa dalomnak, - Házaaságjogunk nemcsak o férfi és a nő teljes egyenjoguság n épül fel, de a nőt messzemenő jogvédelemben részesiti; dologi és kötelmi jogunk nem is mer különbséget nő és férfi között; személyiségi jogunk psdig-a cselekvőképesség tekintetében - a férfiakénál is előnyösebb ÍÍe ly a :• tet b ii tosit. - A magyar igazságügyek reprezentánsa tehát nyugodt lelkiismerettel hivat koz ha tik erre, hogy a magyar jog- és alkotmányfejlődés a női jogok megadása és biz tosit^sa, s általában a nő és férfi közötti talj^s jogi, politikai és gazdasági egyenlőség krisztusi elvenrk tugva lósit..sa tekintetéten nemcsak hogy nem maradt el az általános nyugateurópai fejled estol, de ínnak sok tekintetben tz elén haladt, - Hogy mindezek ellenére a női^társadalom részéből napjainkben van ak kivetnivalók; , s jogos kívánnivalók az állammá 1 szemben és hogy tz a kívánalom talán óppan a jogi pály. k tekintetében a legindokoltabb, orrs bőséges es ki-e légit ö ms gy aráza tot ad Magyarország mai speciális gazdasági • - 3 szociális h:-l.yz3te, amaly a néboru és a bé kasza rzöd sek követkéz t-b-n állott ele. Hazánk elvesztette régi területének kétlarmad részét, s az #£en a területen élö iní ailigencia aulnyomó -ászé is a megmaradt kis Magyarország terül- tén volt kénytelen magéin Í test kar ásni, súlyos s nagyobbrészt m,-g ma is megoldatlan problémák -1- állítva ez ál'um vezetőit: /F Oly tat á sa követ ke zi k. / V ^
