Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-07 [147]

A KOZLJ--iLi!EZAoI BÍZOTT .-JAL üLeJiá. A közéla Íme zé ai Biz ott sarlóst a János tanácsnok elnö kiesével' szombaton délben ülést tartott, pmelysn napirenden szerepeié egyetlen tárgya az ügyosztálynak előterjesztése, a a székesfővárosi közkórházak, népjóléti intézmények, valamint a. hatósági •'•keztetes rész-re szükséges élelmié zerek szállítására tartandó nyilvános versenytárgyalás kiírása. A szakbizottság minden vita nélkül elfogadta az ügyosztály előterjesztését es csak Reisz Mór kivarrta, hogy a jövőben a tej ellátást is nyilvános versenytárgyalás keretében írják ki, Vass Imre csak azt kifogásolta, hogy gyarmatáruk dolgában a Községi Élelmiszerüzem határidő nélküli ajánlatokat kér a budapesti gyarmatáru nagykereskedőktől és ezeket a na tar idő nélkülifaj ánlat okat használja fel arra, hogy a fővárosi pályázatokon magának kedvá'zo helyzetet teremtsen, A napirend letárgyalása után elsőnek ReÍ3Z flór /szociáldemokrata/ szólalt fel es azt ní,n-i. menyest e, llQgy a mostani egyetemes drágás a., idején a polf a.-mester semmiféle intézkedést nem tett a kérdéssel rapcsolatban. Kéri es javasolja, hogy a szakbizottság nyolc nap múlva újra üljön össze* s kizárólag csa e drágaság kérdésevei foglalkozzék. Szükségesnek tartja ezt a. .ert, mer-: nézete szerint t drágaság fokozódni fog, meg van ugyan győződve, nogy a szakbizottság saját hatáskörében semmi pozi év eredményi nem

v

,tud elérni és legfeljebb csak előterjesztést intézhet a kormányhoz, UgyJLátja, hogy a kormány nem törődik Budapast közönségével, mert különben nem nézné tétlenül, nogy a mostani átlagos 24 filléres munkásórabérek mell rét es a drágaság a mai méretében fennmaradjon, Kövteli, hogy a .ulaajte é kivitelt éspedig elsősorban a marba es borjú, valamint ' zsirkivitelt tiltsák be. Temesvár? László/kereszténypárt/ hozzájárul Reisz '.ó*\ enditváiiy kis azzal, hogy a-re az kiesre hívják ma ~ ugy a ke -. sk-' dalmi minis z téri uno- , mint a földművelisügyi minisz tóriumot és a Külke eskadélml Ju.vat.alt is t-spadig az-;rt, hp;y ezekből >• tényezőktől értesülést szoezzenek :rram/onatkozólag, .hogy mi tesz" indokolttá és eIkerül • ietetlenül szükségessé a fokozott exportot. Rámutat arra, hogy a termelés eredmény ét tulajdonképpen legnagyobbrészben a főváros milliós közönsége fogyasztja el, igy a fővárosnak jog' és kötelessége olyan intézkedések megtétele, amelyek biztositj ák, ho, y a termelés haszna legalább bizonyos mértékben a termelő gazdáknak jusson. Szentjób'ri-StétfcElemér szerint nem lehet som a kormányt, sem a fővárost felelősségre vonni a mai 'Íleírni sze:--árakért. Drágaság tulajdonképpen csakis a husnemüekben es a zsírban van, egyébkent óriási élelmiszerkészletek vannak e piacon, A termények, főleg a zöldségnemüok majdnem eladnatstlanok. A husnemüak drágasága azonban természetes következménye a tavalyi katasztrofális takarmányhianynak. Uj ' hizlalás! takarmány anyag még nem érez "étket i hatását, mert ázom még etetésre Imasak. Számolni keli temat az?;al, nogy a ausne miiekben a drágaság karácsonyig még bizonyos mértékben tartani fog. Borjukivitelrol is beszelnek - f olytatta Staub Elemér - ennek azonban semmi jelentősége nincs, mert a borjukivitel olyan kisméretű, hogy annak hatása számba sem jöhet. Sertéshiány sincsen, sőt ellenkezőleg, a sertések óriási mennyisége van az országban csak szid ősz érint még nincsenek megfelelően kihizlalva. éíeg kell állapit ani azt, hogy tulajdonképpen az országban mindenben óriási bőség van, csak meg kell azt fogni és megfelelő mádon a munkásság elé tenni. Azt látja, hogy a. sajtó kissé túlzottan nsngoztat ja azt.

r hogy mertéktelen drágaság van Budapesten. - Sárkány Ferenc- szemben Staub Elemérrel azt hangoztatja, hogy igenis nagy drágaság van. kam oszthatja Staub Elsmérnek ezt a felfogását, hogy a sajtó túlzóim, mértékben adott hangot a drágaságnak, mert a sajtó csak kötelességét végezte, amikor felhívta a figyelmet erre az -geto problémára, most volna szerepe a piockutatás intézményének, sajnos azonban a kormány ebben .. kérdésben még nem intézkedett. Egyébként éo- áj árul Reisz -iór indítványához. - Usetry Béla azt hangsúlyozza, hogy !-•-'• elsősorban rtékesi•esi válság van, éppen azért nem lehet olymértékű drágaságról beszélni, mint amilyenről általában beszélnek. Nem szabad elfelejteni, hogy a tél folyamán az ország harmincmillió svájci frankot, vagyis ötven millió pangót adott ki külföldi ts.karmányácrukért. Ezt nem lehat a gazdatársadalomra áthárítani, A legmélyebben felevő baj az, hogy nincsenek megfelelő kereseti lehetőségek, mert na ilyenek volnának, akkor a mai árakat nem takintenenk olyannak, amely túlzott drágaságot jelent, /F. köv.\