Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-04 [147]

Kovács Sándor püspök évi jelentése a bevezető részben egyebek között a következő érdekes Kijelent a se ket í artalmazza; - Az egyházak nem lehetnek az egyéni élet érvényesülésének kisszerű piacai, a megélhetésnek önző fészkei, mert csak olyanokra van szükségünk, akik az oltárra visznek áldozatot a magukéból és nem az oltárról a maguk a léskamra jába„ A b • • re s -munkás ok ideje lejárt, s elérkezett az önmegtagadast és önfeláldozást tükröző pásztor-jellemek korszaka, amely talán nyugtalanságot es aggodalmat okoz a lelaknék, a röf eszitése talán próbára teszi ez idegeket, de k• tsegte 1 an,hogy csak ezen az uton lehet eljutni a célhoz* - Az egyetemes egyházat foglalkoztató kérdé-sek közül talán legfontosabb a zsinat es az uj egyházi törvényelkotás ügye, A gyakorlati élet követelésé, amely a kor halad ás árioz való alkalmazkodást sürgette, a z sine tta rtás" mellett döntött, de azzal a feltétellel, hogy ha országunk és egyházunk épsige helyreáll, ujabb zsinat alkotja raajd meg az egész közegyházra alkalmazható egyházi törvényt, - Egyelőre arra kall törekednünk, hogy egyházunk a túlzott j og s z abál

y - i

mád 1

1 mia 11 el ne veszítse és meg ne gyöngitse a hitvailasi alapot, amely méndon egyházi alakulatnak életforrása és kiindulópontja. Az egyházat, vallási közösseget jogszabály nélkül el lehet képzelni, aminthogy a történelem erre mutat is példát; de hitvallási alap nélkül egyház épp-"ugy nem létezhetik, mint a természeti élet levegő, viz és napsugár nélkül. Az egyoldalú allamositás függetlenségünktől kivan áldozatokat, viszont a függetlenság és önkormányzat nagyobb anyagi áldozatra kötelez bennünket. Előttünk áll a választás: melyiket tartjuk értékesebbnek es a jelenlegi átmeneti korszakban is gondoskodnunk kell arról, hogy híveinkből és gyülekezeteinkből az önfentartas és önsegély ö sz tö ne ki ne hal j on, - Evangélikus egyetemes egyházunknak egyik életkérdése a szórvány-ügy, amelyet aligha tudunk külön szór

vány-adó nélkül megoldani. Az iskolai szünet idején teológusokat kélT beosztani a nagyobb szórványokkal működő gyülekezetekbe, hogy e kérdés lényegét közvetlen szemleletből isme'-jak meg. Bármennyid felemelő is a pogány-mis szióra adakozók idealizmusa,-lelki éhséget ne szenvedjenek azok, akiket Isten közvetlenül 8 mi szülői gondjainkra bizott, A függőben lévő belső ügyek érintése után a püspök kijelentette, hogy a f

alakezetközi viszony ge rinckérd'-se ma is a reverzális, amely a lelkeket állandóan nyugtalanítja. Miután a világnézetek hódítási'törekvés, tehát karc nélkül nem lehetnek el, s ez az élet jele: az egyházak között xe mindig lesz harc, hóditó, vagy védekező harc a lelkek birtokáért. E ir rónak ket eszköze a reverzális és áttérités, ezt tulajdonkeppen megszüntetni nem lehet, de nem is akarjuk, mert egyházunkban van annj 1 uz ellem i és erkölosi..arő, hogy a küzdelmet meg tudja vivni. Nemzetünknek jelenlegi szomorú, helyzete azonban, amely a nemzeti erőknek teljes eggyéforrasztását, agy közös célra való égyesitesét követeli meg, e kérdést ;.z egyházv---delem teréről átveti a nemzetvédelem ós nemzet egy*3 ég terűié tere a - Hogy PZ ellövendő nagy próbatétel idejét megállhassuk-, a nemzeti jövő ezüksog^pa rancsolta követelése, hogy a magyar egyes* ember és cs&íádök eletéből kiküszöbölődjék minden probléma, amely az egység • megbontását idézheti el-ö. Minden vallásnak természetes joga, hogy éljen es hódítson, de ez a hódítás nem történhetik az anyagi hatalom fe gy Veráival, hanem kizárólag szellemi éc erkölcsi terén mehet végbe. Vagyis a küzdelem inkább a verseny jelleget mutassa, amikor az egymásmellett álló ve -senyzök összes tehetségeiket, kharizmáikat belevetik a mérlegbe, hogy elsők lehessenek, « Az még in igazi szabadsághős, aki a maga meggyőződéséért szenvedni tud, hanem aki. másoknak, sorsta -sainak meggyőződését is tisztelni képes« • /folvt. köv./