Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1
1936-09-15 [147]
A SZELLEMI MUNKÁK SZABAD NEMZETKÖZI FORGALMÁRÓL TÁRGYALT A BUENOSAIRESI PEN-KONGRESS ZUS. A Pen Clubok Nemzetközi Szövetségének idei kongresszusát Buenos-Airesben tartják. A városháza dísztermében lefolyt nagygyűlésen jelen volt a köztársaság elnöke, ott voltak a kormány tagjai és a diplomáciai testűletek ls, sorukban Hayd I n Albert, Magyarország rendkívüli követe és minisztere ls. A kobgresszuc eg^öaek között tárgyalta a holland kiküldöttnek a fordítások ellenőrzésére vonatkozó ind itvány át« Ez ügyben öt tagú albizottságot küldöttek ki, amelybe beválasztották Rji'L^_Antalt is, a Magyar Pen Club képviselőjét. A kongresszusnak már az első ülésén nagy vihar tört ki a francia és olasz delegáció között, a. fiiauclák támadták az olasz küldöttség vezetőjéig -Marinettlt, egy háborút magasztaló cikke miatt.Az ebből fejlődött szenvedélyes vitának az argentin Pen Club elnökének fellépése vetett véget, aki a támadást, mint személyi és politikai jellegűt elítélte és Indítványára a napirend tárgyalására tértek. A szellemi munkák szabad nemzetközi forgalmának kérdéséhez hozzászólt R a d ó Antal, Magyaro-szág kiküldötte ls, aki hangsúlyozta, hogy ez a probléma, amely általában ls nagyfontosságu,különösen érinti Magyarországot, amelynek 3,600.000 tiszta magyar lakosa lett Idegen hatalmak alattvalója. Emlékeztetett arra, hogy a magyar delegáció volt az, amely többizben is határozati javaslatokat terjesztett elő a kérdésben, s ezeket a j avas latokat mlndanny iszor egyhangúlag elfogadták. Kiemelte, hogy azok a társai, akik az érdekelt országokból jöttek, nemcsak a kongresszusokon szavazták meg indítványainkat, de l£y ekéztek kormányaiknál is támogatni klvánságainkat. Magatartásuk tehát kifogástalan volt, teljesen megfelelt a Pen Club alapszabályainak, amelyek kimondják, hogy a Pen Club-centrumok feladata minden módon megkönnyíteni a szellemi müvek nemzetközi forgalmát és az irodalmak kölcsönös hatásét* Ugyanez a szakasz hangsúlyozza, hogy az irodalom, ha ismer is nemzeteket, nem ismer határokat és hogy az irodalmi csereviszonyoknak mindenkor függetleneknek kell maradnlok a népek politikai életétől. E fáradozások azonban nem jártak sikerrel. Az egyik centrum erélyesen küzdött az előzetes cenzúra ellen, amely a Magyarországból odaküldött könyvekre nézve el volt rendelve, sikerült is a cenzúrát töröltetni, de néhány hét múlva megjelent egy uj rendelet, amelyben nem volt már szó cenzúráról, de helyébe az előzetes "ellenőrzést" állították, s Így a cenzorok egyszerűen "ellenőrökké" lettek. A nevek változtak tehát, a lényeg megmaradt. A Pen Clubok Szövetsége e tárgyban a Népszövetséghez is fordult, amely meg van bízva azzal, hogy védje a kisebbségi jogokat,természetesen a kisebbségek kulturális jogait is.A Népszövetség hosszas huzavona után kimondotta, hogy "óhajtaná a tudományos és technikai munkák nemzetközi csereforgalma akadályainak kiküszöbölését. Mikor azonban az 1929.évi bécsi kongresszus tiltakozott a megszorítás ellen, követelve, hogy legalább ez a túlságosan marsíkéit "óhaj" terjesztessék kl a szépirodalom termékeire is, a kongresszus átirata az Irattár temetőjébe került. Radó Antal a. továbbiakban bejelentette, hogy Budapestről való elutazása előtt értesült Bonnet-töl, a népszövetségi szellemi együttműködés nemzetközi Intézetének párisi igazgatójától, hogy a bizottságnak az érdekelt országokból való igen előkelő tagjai e tárgyban értekezletet fognak tartani. Annak a reményének adott kifejezést, hogy ennek az értekezletnek munkája sikerrel végződik. Hangsúlyozta, hogy kék pontra nézve kell megállapodást létesíteni. Ki kell terjeszteni könyveink bevitelének könnyítéseit a szépirodalmi munkákra ls, hisz nemcsak a tudósok, tanárok akarnak szabadon tájékozódni mind énről, amit szakmájukban Magyarország termel, hanem a nagyközönség is kedvére akarja olvasni költőinket, regényíróinkat. Lehetetlen helyzet, hogy az egyik ország postája visszaküldi Magyarországra G 0 ethe Fcust-jának uj, jeles fordítását. A bizottságnak foglalkoznia kellene a kisebbségek összes kulturális jogaival. Hiába könnyítik meg a magyar könyvek bevitelét a kérdéses országokba, ha másfelől azok kormányai egyre-másra uj / y tanügyi rendeleteket bocsátanak kl,amelyekbek célja megakadályozni a magyar gyermeket abban,hogy megtanuljon olvasni, / folyt, köv./
