Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-15 [147]

A SZELLEMI MUNKÁK SZABAD NEMZETKÖZI FORGALMÁRÓL TÁRGYALT A BUENOS­AIRESI PEN-KONGRESS ZUS. A Pen Clubok Nemzetközi Szövetségének idei kongresszusát Buenos-Airesben tartják. A városháza dísztermében lefolyt nagygyűlésen jelen volt a köztársaság elnöke, ott voltak a kormány tagjai és a dip­lomáciai testűletek ls, sorukban Hayd I n Albert, Magyarország rendkívüli követe és minisztere ls. A kobgresszuc eg^öaek között tárgyalta a holland kiküldött­nek a fordítások ellenőrzésére vonatkozó ind itvány át« Ez ügyben öt ta­gú albizottságot küldöttek ki, amelybe beválasztották Rji'L^_Antalt is, a Magyar Pen Club képviselőjét. A kongresszusnak már az első ülésén nagy vihar tört ki a francia és olasz delegáció között, a. fiiauclák támadták az olasz küldöttség vezetőjéig -Marinettlt, egy háborút magasztaló cikke miatt.Az ebből fejlődött szenvedélyes vitának az argentin Pen Club el­nökének fellépése vetett véget, aki a támadást, mint személyi és politi­kai jellegűt elítélte és Indítványára a napirend tárgyalására tértek. A szellemi munkák szabad nemzetközi forgalmának kérdésé­hez hozzászólt R a d ó Antal, Magyaro-szág kiküldötte ls, aki hangsú­lyozta, hogy ez a probléma, amely általában ls nagyfontosságu,különösen érinti Magyarországot, amelynek 3,600.000 tiszta magyar lakosa lett Idegen hatalmak alattvalója. Emlékeztetett arra, hogy a magyar delegáció volt az, amely többizben is határozati javaslatokat terjesztett elő a kérdésben, s ezeket a j avas latokat mlndanny iszor egyhangúlag elfogadták. Kiemelte, hogy azok a társai, akik az érdekelt országokból jöttek, nem­csak a kongresszusokon szavazták meg indítványainkat, de l£y ekéztek kor­mányaiknál is támogatni klvánságainkat. Magatartásuk tehát kifogástalan volt, teljesen megfelelt a Pen Club alapszabályainak, amelyek kimondják, hogy a Pen Club-centrumok feladata minden módon megkönnyíteni a szelle­mi müvek nemzetközi forgalmát és az irodalmak kölcsönös hatásét* Ugyan­ez a szakasz hangsúlyozza, hogy az irodalom, ha ismer is nemzeteket, nem ismer határokat és hogy az irodalmi csereviszonyoknak mindenkor függet­leneknek kell maradnlok a népek politikai életétől. E fáradozások azonban nem jártak sikerrel. Az egyik cent­rum erélyesen küzdött az előzetes cenzúra ellen, amely a Magyarország­ból odaküldött könyvekre nézve el volt rendelve, sikerült is a cenzúrát töröltetni, de néhány hét múlva megjelent egy uj rendelet, amelyben nem volt már szó cenzúráról, de helyébe az előzetes "ellenőrzést" állítot­ták, s Így a cenzorok egyszerűen "ellenőrökké" lettek. A nevek változ­tak tehát, a lényeg megmaradt. A Pen Clubok Szövetsége e tárgyban a Népszövetséghez is fordult, amely meg van bízva azzal, hogy védje a kisebbségi jogokat,ter­mészetesen a kisebbségek kulturális jogait is.A Népszövetség hosszas huza­vona után kimondotta, hogy "óhajtaná a tudományos és technikai munkák nemzetközi csereforgalma akadályainak kiküszöbölését. Mikor azonban az 1929.évi bécsi kongresszus tiltakozott a megszorítás ellen, követelve, hogy legalább ez a túlságosan marsíkéit "óhaj" terjesztessék kl a szép­irodalom termékeire is, a kongresszus átirata az Irattár temetőjébe ke­rült. Radó Antal a. továbbiakban bejelentette, hogy Budapestről való elutazása előtt értesült Bonnet-töl, a népszövetségi szellemi együtt­működés nemzetközi Intézetének párisi igazgatójától, hogy a bizottság­nak az érdekelt országokból való igen előkelő tagjai e tárgyban érte­kezletet fognak tartani. Annak a reményének adott kifejezést, hogy en­nek az értekezletnek munkája sikerrel végződik. Hangsúlyozta, hogy kék pontra nézve kell megállapodást létesíteni. Ki kell terjeszteni könyveink bevitelének könnyítéseit a szépirodalmi munkákra ls, hisz nemcsak a tudósok, tanárok akarnak szabadon tájékozódni mind énről, amit szakmájukban Magyarország termel, hanem a nagyközönség is kedvére akar­ja olvasni költőinket, regényíróinkat. Lehetetlen helyzet, hogy az egyik ország postája visszaküldi Magyarországra G 0 ethe Fcust-jának uj, jeles fordítását. A bizottságnak foglalkoznia kellene a kisebbségek összes kulturális jogaival. Hiába könnyítik meg a magyar könyvek bevi­telét a kérdéses országokba, ha másfelől azok kormányai egyre-másra uj / y tanügyi rendeleteket bocsátanak kl,amelyekbek célja megakadályozni a ma­gyar gyermeket abban,hogy megtanuljon olvasni, / folyt, köv./

Next

/
Thumbnails
Contents