Magyar Országos Tudósító, 1936. szeptember/1

1936-09-14 [147]

A TÁBLA ELUTASÍTOTTA A KÉT RENDŐR ÉS A KIRÁLYI KINCSTÁR ELLEN INDÍTOTT KÁRTÉRÍTÉSI KERESETET. Megírtuk annakidején, hogy Szetei Mihály volt rendőr az 1933 év egyik vasárnapján Budapestről Hatvan felé utazott s minthogy meglehetősen ittas volt, a vonatban duhajkodni kezdett. Ezt a kalauz jelentette az egri vasútállomáson szolgálatot teljesitő Klement János rendőr őrme st érnek, aki a vonatról leszálló Szetei Mihályt bekisérte a közeli rendőrőrszobára. Az őrszobán Szetei rendkivül agressziven viselkedett, az őt bekis érő ^Klement Jánossal, valamint az őrszoba parancsokával

1 vitéz Juhos. János főtörzsőrmesterrel szemben támad°lag lépett fel, mire a két rendőr türelmét vesztve ugyancsak támad

0 modorban igyekezett Szeteit megfékezni, A dulakodás során Szetei Mihály kisebb sérüléseket szenvedett, ugy hogy Klement és Juhos rendőrök ellen hivatalos hatalommal való visszaélés cimén bűnvádi eljárás indáit, A biróságok a tényállás tisztázása után mind a két vádlottat vétkesnek mondották ki a terhükre r°tt vétségben, Klement Jánost jogerősen el is Ítélték, ellenben vitéz Juhos János szanatóriumba került, mert a bíróság a harctéren elszenvedett fejlövése következményeként be számithatatlannak minősítette. A büntetőpör jogerős befejeztével a sértett ü

zetei Mihály kártérítési pört indított az említett két rendőr, valamint a királyi kincs*, tár ellenében, 33oo pengő erejéig. A keresetben a felperes azt állította, hogy Klement és Juhos oly erélyesen léptek fel vele szemben, hogy emiatt súlyos sérülést szenvedett, jóformán munkaképtelenné vált a hogy állapota az°ta jelentős mértékben javulhatott, ezt a gc:.dos orvosi ápolásnak köszönheti, ami viszont sok pénzébe került, A törvényszék csupán az elitélt Ki

e

ment János rendőrrel szemben adott helyt* a kártérítési igénynek, ezzel az alperessel szemben ugyanis az elsőfokú bíróság megállapította a jogalap jogosultságát, anélkül,hogy az összegszerűség tekintetében a pörben állást foglalt volna

0 A jogilag beszárnithatatlanné minősített Juhos János ellenében a törvényszék a felperes Szetei Mihály keresetét elutasította s ugyancsak elutasította a keresetet a királyi kincstárral szemben is, azzal a megokolással, hogy az eset körülményei olyanok voltak, amelyek fennforgása esetén a kincstár kártérítési felelősséggel a fennáll

0 jogszabályok értelmében nem tartozik. Az érdekes kártérítési pör ühyye fellebbezés folytán a királyi tábla Külley-Rohrer tanácsa elé került, ahol Kiement János keresetét mind a három alperessel szemben elutasították, A tábla megállapította, hogy a fielperes az inkriminált eset alkalmával nem szenvedett annyira súlyos természetű testi sérüléseket, hogy ezek az anyagi kártérítésre kellő jogalapot nyújthatnának, /MOT/ Ky, , , ^ ORSZÁGOS LEVÉLTAF K szekció —JHA NEM FIZETI VISSZÜ A NYOLC PENGŐT, FELJELENTEM A RENDŐRSÉGEN!" Till Vilma magántisztviselőnő albérleti szobát bérelt Radoszta Ferencnél. Egy alkalommal a magántisztviselőnő korábban ment haza és szobáját zárva találta. Megtudta a házmestertől, hogy szobáját sokszor rövid időre kiadják, Till Vilma követelte, hogy a főbérlő nyolc pengőt fizessen vissza neki és azonnal elköltözött. Radoszta Ferenc nem fizetett s a magántisztvis előnő levelet irt neki, azt irta, ha nem fizeti meg a nyolc pengőt,akkor feljelenti a rendőrségen. Radoszta Ferenc feljelentése alapján a kir. ügyészség zsarolás vétségének kísérletével vádolta meg Till Vilmát, dc inek ü.-y ét ma tárgyalta a bűntetőtörványszék Krayzell Miklós dr, tanácselnök vezetésével. A magántisztvieelőnő tagadta bűnösségét, de beismerte, hogy a levelet ő irta. Hangoztatta, hogy mélyen felháborodott, amikor lakását zárva találta, A törvényszék bűnösnek mondotta ki ^if'é rilnát zsarolás vétségének kísérletében és ezért tiz pengő pénzbüntetésre ítélte, de az ítélet végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette. Az Ítélet jogerős, . /•narsm/ü Jfj~\ \